Újabb covid-félévet zárnak az egyetemek - online vagy személyesen lesznek a vizsgák?

Hogyan alakul a félévzárás a fővárosi egyetemeken? Összeszedtük a nagyobb intézmények dátumait, és ahol erről találtunk információt, azt is megnéztük, milyen formában bonyolítják le a vizsgákat.

  • Tóth Alexandra

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 2021. május 17. és július 3. között lesz a 2020/2021-es tanév tavaszi félévének vizsgaidőszaka. "Az ELTE-n a félévet a távolléti oktatás és számonkérés szabályai szerint kell folytatni és befejezni. A hallgatók személyes jelenlétével nem szervezhető számonkérés" - olvasható az egyetem honlapján, ahol azt is hozzáteszik: az ettől való eltéréshez dékáni vagy igazgatói engedély szükséges.

A Budapesti Corvinus Egyetemen és az Óbudai Egyetemen május 17-én kezdődnek a vizsgák, és június 19-én érnek véget. Előbbinél a számonkéréseket kizárólag online tartják meg, a Moodle és a Microsoft Teams egyetemi felületein.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen és a Budapesti Gazdasági Egyetemen május 17. és június 26. között, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem május 25. és június 21. között, a Metropolitan Egyetemen pedig május 25. és június 25. között lesznek a vizsgák.

A Károli Gáspár Református Egyetemen szintén május 25-én kezdődik a vizsgaszezon, de egészen július 3-ig tart - kivéve a Hittudományi Karon, ott már június 30-án befejeződnek a számonkérések. A Semmelweis Egyetem legtöbb karán azonban még ennél is tovább, május 25-től egészen július 9-ig tartanak a megpróbáltatások.

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karán 2021. május 17. és 2021. június 18. között, a Víztudományi Karon május 17. és június 25. között, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Karon május 24. és június 25. között, a Közigazgatási Továbbképzési Intézetben május 25. és június 15. között, a Rendészettudományi Karon pedig május 25. és július 2. között rendezik a vizsgákat. Az egyetem honlapjáról az is kiderül, hogy várhatóan itt is távolléti vizsgáztatásra számíthatnak a hallgatók.

Bár az eddigi információk szerint a legtöbb egyetemen már online fejezik be a tanévet, egy múlt heti kormányrendelet lehetőséget ad arra, hogy a rektorok saját hatáskörben a személyes számonkérés mellett döntsenek - természetesen a szükséges védelmi intézkededések betartásával.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.