A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemnél (BME) is el tudná képzelni a modellváltást Stumpf István, a felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztos. Az ELTE viszont nem olyan egyszerűen alakítható át - tette hozzá.
Az érettségi miatt majdnem lemaradtunk Stumpf István hétfő reggeli interjújáról, pedig a kormánybiztos érdekes kijelentéseket tett több olyan egyetemről, amely állami kézben maradt.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, az Országgyűlés több egyetem alapítványi átalakulására
, így 64 magyarországi felsőoktatási intézmény közül mindössze hat – a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetelm, a Magyar Képzőművészeti Egyetem, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az Eötvös József Főiskola – marad állami.
„A két nagy egyetem, az ELTE a maga gyakorlóiskoláival, számtalan karával, mamut kiterjedésével nem olyan egyszerűen alakítható át. A Műegyetem részére viszont szerintem ez a modellváltó struktúra sokkal adekvátabb, mint néhány tudományegyetem számára, de majd eldöntik, akarnak-e a jövőben csatlakozni” – mondta a Magyar Nemzetnek Stumpf István, aki szerint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem „valószínűleg hosszú távon is állami fenntartású marad, hiszen jórészt közszolgákat képez”. A művészeti egyetemekről (a Zeneakadémiáról és a Magyar Képzőművészeti Egyetemről, a többi már alapítványi formában működik) azt mondta, „azt meglátjuk”, mi lesz ezekkel az intézményekkel.
Stumpf István szerint a nagy tudományegyetemeknél az a "nehézség", hogy számos szak, például a pedagógusképzés nem piacosítható, ebben az államnak továbbra is jelentős szerepet kell vállalnia. Úgy tűnik, ez mégsem jelentett akadályt, múlt héten mind a három nagy vidéki tudományegyetem – a debreceni, a szegedi és a pécsi is – alapítványi fenntartásba került.
„Igen, már a kinevezésemkor azt szorgalmaztam Orbán Viktor kormányfőnél és Palkovics László miniszternél, hogy csak azok jöjjenek, ahol egyértelműen erről dönt a szenátus” – mondta Stumpf István. Valójában több városban robbant ki vita az átalakításról. A legerősebb hallgatói akciókat a Színház- és Filmművészeti Egyetemen tanulók szervezték, de Pécsen és Szegeden is voltak tiltakozások.
A Szegedi Tudományegyetem januári szenátusi ülésén többek között Szajbély Mihály volt bölcsészkari dékán is felszólalt, az átalakítást ellenezve azt mondta, a kuratórium – hacsak nem sikerül az alapítvány alapító okiratában kellő garanciákat beépíteni – önhatalmúlag működtetheti a minden autonómiájától megfosztott egyetemet, "az alapítványi forma azonban valójában nem az egyetem autonómiáját, hanem a fenntartó szerepét átvevő kuratórium (illetve a felügyelő bizottság) autonómiáját biztosítja". Mégpedig mind a felülről érkező mindenkori kormányzati, mind az alulról, azaz az egyetem karairól és egyéb szervezeti egységeitől érkező kezdeményezésekkel szemben - magyarázta.
Míg egyes óvodákban a síri csend és a kötelező fekvés az elvárás, máshol agykontrollos mesével, szalvétahajtogatással, vagy akár a dadusnak való segítségnyújtással foglalják le a nem alvókat. Akad azonban olyan óvoda is, ahol kerek perec hazaküldik a délután aludni nem tudó gyerekeket.
Jelenleg az oktatási tárca azon is dolgozik, hogyan lehet méltányosan és jogszerűen kivonni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről a tanárszakokat.
Tetemes mennyiségű ételt szálítottak haza, a gyanú szerint nem csak egy alkalommal.
Megkezdte az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának átalakítását – erről első körben húsz, sorsolással kiválasztott gyakorló óvodapedagógussal egyeztetnek, később pedig szélesebb körű társadalmi egyeztetést ígérnek.
Bár a 2026/2027-es tanévtől ismét minden magyar egyetemista előtt megnyílik az Erasmus lehetősége, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szerint ettől a program még nem válik mindenki számára ténylegesen hozzáférhetővé. A szervezet három komoly problémára hívta fel a figyelmet.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Átnézik a szerződéseket, feltérképezik az egyetemekhez kapcsolódó cégeket, feltárják a túlárazásokat, valamint azt is megvizsgálják, mely vagyonelemek kerültek át korábban az intézményektől az őket fenntartó alapítványokhoz – többek között ezekkel a feladatokkal kell megbirkózniuk az egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumainak.
A tájékoztató az ELTE dolgozóinak tarthatatlan bérhelyzetéről szólt, akik lényegesen kevesebbet kapnak ugyanazért a munkáért, mint mások az alapítványi egyetemeken.
