Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Egy friss kutatásból kiderül, milyen kép alakult ki a magyar egyetemekről a külföldi sajtóban, illetve az is, egyes intézmények mitől váltak népszerűvé.
Az Ynsight Research kutatócsapata egy különleges globális, több mint 120 országra kiterjedő netnográfiát készített, amelyben megvizsgálta, hogy milyen kép alakult ki a magyar egyetemekről a nemzetközi online beszélgetésekben az idei felvételi időszak előtt. A vizsgálati időszakban – 2019. január és 2021. március között – online híreket, blogokat és organikus kommenteket, beszélgetéseket elemeztek – összesen közel 42 ezer megjelenést és több mint 100 ezer további interakciót vizsgáltak. Ezekből az derült ki, hogy a nemzetközi nyilvánosság elsősorban a pozitívumokra, a szakmai sikerekre és az egyetemi innovációkra fókuszál.
Ahogy az az ábrán is látszik, az ELTE-nek van a legerősebb nemzetközi online jelenléte, ami egyértelműen az etológia terén végzett kutatásainak köszönhető. A kutyákkal végzett kutatásaikról a szakirodalmakon kívül számtalan nemzetközileg ismert hírportál is közölt le riportot, többek között az angliai DailyMail, a kanadai Independent, vagy éppen az amerikai Reuters. De a témát más országok angol nyelvű kiadásai is felkapták, megjelent még például Szingapúrban, Indiában, Írországban, Brazíliában és Nigériában is. A világhírű kutatásoknak köszönhetően, rendkívül pozitív az egyetem nemzetközi megítélése, mind a szerkesztett hírekben, mind a felhasználói kommentekben.
Bár az ELTE-t nem érte utol, de a Szegedi Tudományegyetemről is sok megjelenés született, több mint 7 000 említéssel a második helyen áll. Elsősorban a koronavírus és a magyar biokémikus, Karikó Katalin hozta meg a jelentős említésszámot az egyetemnek. Egyrészt cikkek tömkelege jelent meg a Pfizer-BioNTech koronavírus vakcinán dolgozó Karikóról, aki a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban kezdte karrierjét. Emellett az egyetem több tudósát idézték cikkekben a vírus kutatásokkal kapcsolatban – ez elsősorban a 2020 utolsó időszakától volt jellemző – amikor elérhető közelségbe kerültek a koronavírus elleni vakcinák.

A Debreceni Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem majdnem fej-fej mellett végeztek. A Debreceni Egyetem megjelenését igencsak megemelte egy nigériai valóságshow, a Big Brother Naija, az egyik résztvevő ugyanis a Debreceni Egyetemen végzett és több cikkben is említik, hogy a valóságshow szereplő egyetemi diplomával rendelkezik. A Pécsi Tudományegyetem több kutatási eredménye jelent meg angol nyelvű online oldalakon, de a vizsgált időszak végén megemelkedő említésszámot az egyetem egy viszonylag nagy mennyiségű követővel rendelkező diákjának köszönheti, aki büszkén posztolt újonnan megszerzet diplomájáról.
Annak ellenére, hogy a SOTE-n viszonylag magas a külföldi diákok aránya az egyetemről nem született kiemelkedő mennyiségű angol nyelvű megjelenés a két év alatt. Ugyanez a helyzet a Corvinus esetében is. A Corvinus megjelent az egyetemen fél évet eltöltött, majd summa cum laude végzett diákról szóló cikkek sorozatában a Fülöp-szigeteken, - a hallgatónak gyerekkori álma volt Európában tanulni, - de felbukkant Donald Trumpról szóló írásokban is a magyar származású volt corvinusos Sebastian Gorka, a volt amerikai elnök helyettes tanácsadója miatt.
A BME trendjében egy inkább a mainstream-en kívülálló platformokon és blogokon megjelenő tartalom emelte meg a megjelenéseket: hogyan lehet ingyen tanulni Európában? A Károli Gáspár Református Egyetemről, Pázmány Péter Katolikus Egyetemről és a Pannon Egyetemről csupán pár száz említést regisztráltunk.
Hol és mi iránt érdeklődnek a külföldiek?
Az online portálok és a Twitter az egyetemekről szóló diskurzusok fő porondja. Ezenkívül tematikus – kutatással és kutatások eredményeivel, külföldi tanulással, tudományos hírekkel – foglalkozó blogokon tűntek fel az egyetemek.
A legtöbb fórumbeszélgetés a világszerte egyre népszerűbb Redditről érkezik, ahova jövendőbeli, tanulni vágyók iránymutatásért fordulnak. Ezeken a platformokon diákok kérnek tanácsot egymástól, hasonlítják össze a magyar egyetemeket, osztanak meg információkat a jelentkezéssel kapcsolatban, és legfrissebb témaként az online tanítást is véleményezték.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Ezeket a feladatokat kapták közép- és emelt szinten az angolból érettségizők.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).