Hétvégén nyújtotta be a parlamentnek a törvényjavaslatot a kormány.
A felsőoktatásért is felelős Palkovics László miniszter által jegyzett tervezett legfontosabb újdonsága, hogy törli a korábban évekig húzódó konfliktust kiváltó, követelményt: eszerint az a külföldi egyetem működhet Magyarországon, amely „a székhelye szerinti országban működő, és ott ténylegesen felsőoktatási képzést folytató államilag elismert felsőoktatási intézménynek minősül” - idézi a hvg.hu a változtatást.
A speciális kikötésről 2020 őszén az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy torzította a versenyfeltételeket, sőt a rendelkezés sérti az uniós jogokat.
A most javasolt új szöveg szerint az Európai Gazdasági Térségen (EGT) kívüli székhelyű felsőoktatási intézmény akkor folytathat itt oklevelet adó képzési tevékenységet, ha Magyarország és a külföldi intézmény székhelye szerinti állam kormánya által kötött nemzetközi szerződésben szerepel, és képzése a magyar felsőoktatási intézmények képzésével egyenértékű - idézi a hvg.hu. Ilyenkor a felsőoktatási intézmény székhelye szerinti államban elismert végzettséget tanúsító oklevelek és fokozatok adhatóak, az oktató és kutatómunkára, az intézmény működésére az intézmény székhelye szerinti állam előírásait kell alkalmazni.
Tehát magyar székhelyű külföldi egyetem is adhat Magyarországon elismert diplomát, azonban a működési szabályokat az egyetem székhelye szerinti állam határozza meg. A miniszteri indoklás szerint a bajor jogot vették alapul mind az EGT-n kívüli, mind az azon belüli egyetemek javasolt új szabályozásánál.
Az egyetem, amit Bécsben tárt karokkal fogadtak
Mint emlékezhettek rá, a CEU-botrány egyik sokat hangoztatott eleme volt, hogy a fő "probléma" az egyetem kapcsán, hogy az Egyesült Államokban az intézmény nem működött. Azonban a Lex-CEU néven elhíresült törvényre válaszolva az egyetemen megteremtették a feltételeket a New York-i oktatáshoz. Miután a kormány továbbra sem ismerte el az egyetem akkreditációját, CEU 2019-ben kénytelen volt képzései nagy részét Bécsbe helyezni.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
