A felsőoktatási modellváltás visszavonását kérik az MTA köztestületi tagjai

Azt javasolják, hogy halasszák el a törvényjavaslatok tárgyalását, illetve vonják vissza azokat. Széleskörű, az érintettek bevonásával zajló vitát és az átalakítással kapcsolatos kérdések tisztázását szeretnék.

  • Csik Veronika

A Stádium 28 Kör, az MTA köztestületi tagjaiból alakult civil társaság 2021. március 26-án nyilvános online fórumot szervezett a felsőoktatás folyamatban lévő átalakításáról, most pedig állásfoglalást tettek közzé a témában - szúrta ki a hvg.hu Facebook-posztjukat. Eszerint

  • az átalakítás megvalósításának módja a felsőoktatás szereplőinek többségével szembeni nagyfokú bizalmatlanságot tükrözi. Az egyeztetések hiánya, az érintettek szempontjainak figyelmen kívül hagyása és az információk visszatartása mind erre utal.
  • Az új modell bevezetését nem előzte meg az eddigi gyakorlat részletes elemzése és az új rendszer széleskörű hatásvizsgálata.
  • Nem ismeretesek alapos érvek, amelyek alátámasztanák, hogy a célzott alapítványi rendszer jobbá teszi majd a felsőoktatás működését, így az átalakítás valódi okaira sem derült eddig fény.
  • Az alapítványok vagyona elsősorban ingatlanokból fog állni, így az új rendszeren belül az egyetemek finanszírozása nem ismeretes.
  • A gyakran hivatkozott külföldi példák lényegesen különböznek a magyarországi tervektől.

Szerintük "érthetetlen, hogy a pandémia tragikus időszakában miért van szükség kapkodó sietségre ebben a kérdésben, amikor a kockázat óriási, hiszen a tét a magyar fiatalok képzése hosszú távon. Rontani könnyű, a hibákat kijavítani nehéz" - írják. A törvény visszavonását javasolják és széleskörű, az érintettek bevonásával zajló vitát és az átalakítással kapcsolatos kérdések tisztázását szeretnék.

Az említett fórumon egyébként részt vett Stumpf István, a modellváltás koordinációjával megbízott kormánybiztos is, aki a civilek véleménye szerint a fenti pontokra nem adott érdemi választ. Ugyanakkor hangsúlyozta a modellváltás véleménye szerint pozitív aspektusait.

A kormány március 31-én éjfél előtt 13 törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentnek a felsőoktatási modellváltással kapcsolatban - emlékeztet az oldal. A javaslatok valószínűsíthető elfogadása után a hazai felsőoktatás rendszere gyökeresen megváltozik.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.