Egy hetes infosztrájkot hirdetnek az alapítványoknak kiszervezett egyetemek

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy április 19. és 23. között az információs sztrájkban résztvevő oktatók és hallgatók a tanórákon a modellváltásról fognak beszélgetni.

  • Tóth Alexandra

A magyar egyetemek oktatói és hallgatói összefognak, hogy április 19-23. között tájékozódjanak, tájékoztassanak, közösen gondolkodjanak és cselekedjenek az egyetemek szabadságáért

- olvasható az Infosztrájk oldalán.

A programsorozatot a március 15-i akciójuk folytatásaként szervezik, amikor is az ország különböző városaiban nemzeti trikolor kordonszalaggal vontak be köztereket, köztéri szobrokat - írják közleményükben. Azt is hozzáteszik: az esemény célja, hogy az egyetemi polgárság körében meginduljon a párbeszéd az autonómiáról és annak fontosságáról. A megmozdulásban résztvevő oktatók a tanóráikon teret biztosítanak a témáról való diskurzusnak, vagy a hallgatókkal beszélgetnek a saját egyetemükön zajló változásokról.

Mindemellett számos, a nagyközönség számára is nyilvános programot szerveznek, melyeket online felületeiken lehet majd követni - az eseménynek ugyanis már Facebook-oldala is van.

A programok szervezésében az alábbi egyetemekről vesznek részt oktatók és hallgatók:

  • Eötvös Loránd Tudományegyetem,
  • Szegedi Tudományegyetem,
  • Pécsi Tudományegyetem,
  • Debreceni Egyetem,
  • Moholy-Nagy Művészeti Egyetem,
  • Budapesti Corvinus Egyetem,
  • Magyar Képzőművészeti Egyetem,
  • és a Színház- és Filmművészeti Egyetem

Mindemellett folyamatosan várják a további csatlakozókat, mind a már részt vevő egyetemekről, mind az újonnan csatlakozni kívánókról.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.