A hónap végén benyújtják a szabályozást az újabb modellváltó egyetemekről

Hamarosan jönnek a következő lépések az átalakuló egyetemek kapcsán, azonban ha nemzetközi helyezésekről van szó, a modellváltás sem csodaszer – többek között ezek a témák is előkerültek az ELTE PPK FTI Társadalmi Kommunikációs Kutatócsoportjának eseményén, ahol Stumpf István egyetemi modellváltásokért felelős kormánybiztos is megszólalt.

  • Eduline

Március 30-án benyújtják az újabb modellváltó egyetemekre vonatkozó szabályozást – mondta Stumpf István egyetemi modellváltásokért felelős kormánybiztos tegnap az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának online szakmai webináriumonán, írja a hvg.hu.

A kormánybiztos szerint a napokban tájékoztatták az egyetemi vezetőket az új jogszabályról, és az intézményeket érintő, az átalakulással járó vagyonjuttatásokról is. Az új rendszerek felépítésével kapcsolatban hozzátette: az alapítványok kuratóriumainak megüresedő felügyelő bizottsági helyeire az egyetemi szenátusoknak lesz joga tagot delegálni.

Hogy áll majd össze a kuratórium?

Ez a kérdés az SZFE esetében nagyon sok port kavart. A többi modellváltó egyetem kapcsán Stumpf István szerint jenleg is zajlik a vita, de úgy látja, hogy április végére, május elejére, amikor megindul az új alapítványok bejegyzése, már tudni fogják a neveket. A kormánybiztos szerint megjelennek majd közöttük az üzleti szféra, a tudományos élet, az egyetemi szféra képviselői, de lesznek bennük politikusok is – idézi a hvg.hu.

A kormánybiztos azt is elmondta, hogy az állam továbbra is jelentős szereplőként lesz jelen a felsőoktatásban, és fontosnak tartja, hogy az állam, az egyetemi szenátusok, és a kuratóriumok együttműködése harmonikus legyen.

Nemzetközi kitekintő magyar szemmel

A beszélgetés központjában alapvetően a rangsorhelyezések álltak, Fábri György, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának egyetemi docense, a webinárium házigazdája elmondta: a rangsorokon elért helyezéseknél a publikációs teljesítmény dominál, a tudományos kimenetet mérik, de közben olyan fontos terület például, mint az oktatói munka, nem jelenik meg bennük. Ez alapján nem feltétlenül alkalmasak az egyetemek valós teljesítményének az összehasonlítására.

A témában Stumpf István azt mondta, a helyezés javítása a modellváltás minimális célkitűzése, de Magyarország jövője is múlik azon, hogy merre megy a felsőoktatás. A kormánybiztos elismerte ugyanakkor, hogy a modellváltás nem csodaszer, és ettől még sok alapprobléma nem fog megváltozni.

v

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.