Vidnyánszky Attila szerint többen jelentkeztek a Színművészetire, mint tavaly

Bár hivatalos számok még nincsenek az egyetemet fenntartó kuratórium elnöke szerint a becslésük garancia az egyetemen folyó munka minőségére.

  • Eduline

Vidnyánszky Attila a Magyar Nemzetnek adott interjújában azt állítja: idén többen felvételiznek az intézménybe, mint tavaly. A Színház- és Filmművészeti Egyetemnek (SZFE) ehhez úgy tűnik egy reklámkampányra is szükség volt.

Fontos kiemelni, hogy hivatalos statisztikák a jelentkezési határidő után egy héttel még nincsenek, így 2021-es számokkal még korai dobálózni. Ezt az ellentmondást Vidnyánszky Attila úgy simította el: a felvételi vizsgát befizetők számából tudnak következtetni. Ez közel 1200 főt jelent, azaz majd hetven fővel, öt százalékkal több a tavalyi adatnál. "Jól látszik ebből a számból, hogy céltudatos, álmaikat soha fel nem adó fiataljaink vannak. Büszkék vagyunk rájuk" - mondta Vidnyánszky az interjúban. Szerinte az ezer fölötti létszám garancia arra, hogy számtalan tehetség lesz a felvételizők között, akiket örömmel tanítanak majd az egyetemen.

Arról is beszélt, mindössze négyen hagyták el az egyetemet, ugyanakkor 86-an passziváltattak, amit korábban elhanyagolható számnak állítottak be. Ugyanakkor mint azt már megírtuk, az intézmény korábbi docense, Kárpáti Péter szerint ezek számok nem különösebben jók vagy elhanyagolhatóak. A passziváltatott félévek száma, ugyanis 2018-ban átlagban mindössze öt volt. Vidnyánszky Attila azonban úgy véli, ez nem feltétlenül az egyetemen történt változások miatt van.

Az interjúban az is elhangzott, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma jóváhagyásával február 25-től újrakezdődhetnek a személyes gyakorlati órák az SZFE-n. A színészek óráit a Szentkirályi utcai, illetve a Rákóczi úti termekben tartják majd. A filmes képzések pedig a Duna TV egykori épületében valósulnak meg, ahol már megtörténtek a felújítások.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.