Vidnyánszky Attila szerint többen jelentkeztek a Színművészetire, mint tavaly

Bár hivatalos számok még nincsenek az egyetemet fenntartó kuratórium elnöke szerint a becslésük garancia az egyetemen folyó munka minőségére.

  • Eduline

Vidnyánszky Attila a Magyar Nemzetnek adott interjújában azt állítja: idén többen felvételiznek az intézménybe, mint tavaly. A Színház- és Filmművészeti Egyetemnek (SZFE) ehhez úgy tűnik egy reklámkampányra is szükség volt.

Fontos kiemelni, hogy hivatalos statisztikák a jelentkezési határidő után egy héttel még nincsenek, így 2021-es számokkal még korai dobálózni. Ezt az ellentmondást Vidnyánszky Attila úgy simította el: a felvételi vizsgát befizetők számából tudnak következtetni. Ez közel 1200 főt jelent, azaz majd hetven fővel, öt százalékkal több a tavalyi adatnál. "Jól látszik ebből a számból, hogy céltudatos, álmaikat soha fel nem adó fiataljaink vannak. Büszkék vagyunk rájuk" - mondta Vidnyánszky az interjúban. Szerinte az ezer fölötti létszám garancia arra, hogy számtalan tehetség lesz a felvételizők között, akiket örömmel tanítanak majd az egyetemen.

Arról is beszélt, mindössze négyen hagyták el az egyetemet, ugyanakkor 86-an passziváltattak, amit korábban elhanyagolható számnak állítottak be. Ugyanakkor mint azt már megírtuk, az intézmény korábbi docense, Kárpáti Péter szerint ezek számok nem különösebben jók vagy elhanyagolhatóak. A passziváltatott félévek száma, ugyanis 2018-ban átlagban mindössze öt volt. Vidnyánszky Attila azonban úgy véli, ez nem feltétlenül az egyetemen történt változások miatt van.

Az interjúban az is elhangzott, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma jóváhagyásával február 25-től újrakezdődhetnek a személyes gyakorlati órák az SZFE-n. A színészek óráit a Szentkirályi utcai, illetve a Rákóczi úti termekben tartják majd. A filmes képzések pedig a Duna TV egykori épületében valósulnak meg, ahol már megtörténtek a felújítások.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.