Nem tervezi a kormány, hogy nyelvvizsgamentességet ad az idén végző hallgatóknak - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium az Eduline kérdésére. Több ezren követelik petícióban, hogy a kormány - a járványhelyzet miatt - idén is adjon felmentést azoknak, akik a nyelvvizsga hiánya miatt nem tudják majd átvenni diplomájukat.
A kormány 2020 tavaszán, a gazdaságvédelmi akcióterv részeként döntött arról, hogy a nyelvvizsga hiánya miatt beragadt diplomák a rendkívüli helyzetre tekintettel kiadhatók. A nyelvvizsgamentesség azokra a hallgatóra vonatkozott, aki 2020. augusztus 31. előtt tettek sikeres záróvizsgát
- így válaszolt az Innovációs és Technológiai Minisztérium az Eduline kérdésére, tervezik-e, hogy a járványhelyzet miatt 2021-ben is felmentést adnak azoknak, akik a nyelvvizsga-bizonyítvány hiányában nem tudják átvenni az oklevelüket.
Petícióban kérik az átmeneti könnyítést
Tavaly közel 110 ezer diplomát állítottak ki az egyetemek a nyelvvizsgamentesség miatt - akik 2020. augusztus 31-ig záróvizsgát tettek, nyelvvizsga nélkül is megkaphatták oklevelüket.
A járványhelyzet miatt több ezren most is azt kérik, hosszabbítsa meg a kormány a nyelvvizsgamentességet.
A 2020. 04. 11-én hatályba lépett rendelet alapján az, aki 2020. augusztus 31-ig sikeres záróvizsgát tett, mentesül az oklevél kiadásának előfeltételéül előírt nyelvvizsga letételének kötelezettsége alól. A fennálló járványügyi helyzetre való tekintettel követeljük a rendelet meghosszabbítását (a 2021-es évre is)
- olvasható abban a petícióban, amelyet eddig közel háromezren írtak alá.
Felmentés nincs, online nyelvvizsga van
A minisztérium az Eduline-nak küldött válaszában az online nyelvvizsgát ajánlja a diplomaszerzés előtt állók figyelmébe. A járvány első hulláma idején átmeneti intézkedésként biztosították az online nyelvvizsgaszerzést, ami olyan népszerűnek bizonyult, hogy szeptembertől bárki vizsgázhat ilyen formában, nem is csak átmenetileg. Jelenleg erre öt nyelvvizsgaközpontban van lehetőség, egy esetében pedig jelenleg is zajlik az akkreditáció.
A kényelmes és korszerű lehetőségnek köszönhetően a fiatalok az ország bármely részéből az utazás fáradalmait és költségét megspórolva teljesíthetik a diploma kiadásának feltételét, vagy juthatnak többletpontokhoz a felsőoktatási felvételi eljárásban
- tette hozzá nagyvonalúan a minisztérium.
Korábban a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájánál is úgy nyilatkoztak, nincs tudomásuk olyan kormányzati döntésről, amely nyelvvizsgamentességet adna az idén végző hallgatóknak. Mint írták, "a helyzet lényegesen kevesebb embert érint, mint tavaly, hiszen az elmúlt fél évben az online nyelvvizsgák száma jelentősen megszaporodott. Ettől függetlenül természetesen napirenden van a kormánnyal folytatott egyeztetéseinken, de nincs még egyértelmű döntés az ügyben".
Minden marad úgy, ahogy volt?
Azt, hogy hány diplomázónak okozhat majd gondot a nyelvvizsga-hiány, nehéz megjósolni. Mindenesetre a vizsgázók tavalyi száma azt mutatja, hogy komolyan visszaesett a sikeres bizonyítványszerzések száma, és ebben a mentességnek is komoly szerepe volt.
2020 második felében összesen 32 889-en tettek nyelvvizsgát, ez majdnem 16 ezer vizsgázóval kevesebb, mint egy évvel korábban. Éves szinten is beszédesek a számok, 2020-ban összesen 81 581-en vizsgáztak, míg 2019-ben 124 468-an szereztek bizonyítványt. Bár 2019-ben, az egy évvel későbbre tervezett kötelező nyelvvizsga jelentett egy kis megugrást a vizsgázószámban, azonban a novemberi bejelentést követően, amikor a kormány visszavonta ezt a felvételi követelményt, meg is torpant a növekedés. Valószínűleg a 2020-as mélyrepülést nem lehet majd pár hónap alatt visszafordítani, a nyelvvizsgaközpontok 2021-ben is a tavalyi szint környékére tervezik a nyelvvizsgaszámokat.
Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke korábban azt mondta, az online vizsgát választók száma nem nevezhető kiugróan magasnak. A szakember szerint egy nagyobb központ átlagos vizsganapján például 1500-an hagyományosan vizsgáznak különböző helyszíneken, és csupán 200-250-an választják az online lehetőséget.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
