"Az az SZFE, ahová 12 éves korom óta szeretnék felvételizni, már nem létezik"

A hvg.hu tizennégy felvételizővel beszélgetett, akikben csak egy a közös: mind dühösek vagy szomorúak.

  • Eduline

Hamarosan kezdődik az új félév, de még mindig sok a megválaszolatlan kérdés az Színház- és Filmművészeti Egyetem körül. A felvételizők pedig sok esetben elvesztették a lelkesedést, a reményt, és mérgesek a kilakult helyzet miatt.

„Én ezt az egészet személyes sértésként éltem meg: évek óta vártam, hogy végre én is megpróbálkozhassak a felvételivel a Színház- és Filmművészeti Egyetemre, és pont most, az érettségim évében történt meg a modellváltás" - mondta egyikük a hvg.hu-nak.

Egy másik jelentkező egyre inkább úgy érzi, hogy ebben az országban nincs jövője. Viszont ahhoz, hogy valaki angol nyelvterületen felvételizzen, nemcsak rengeteg pénz kell, de olyan nyelvtudás is, hogy ki tudjon állni egy Shakespeare-szöveggel - teszi hozzá.

Erdős Dénes

Olyan is van, aki egyszerűen belefáradt a hírek olvasgatásába. Ő egyelőre vár a csodára, hátha jó fordulatot vesznek a dolgok, mert amit ő akar tanulni – forgatókönyvírást és vágást –, azt, úgy érzi, máshol az országban nem tanítják ilyen formában.

Van olyan diák, akit az zavar a legjobban az „új” SZFE-ben, hogy úgy érzi: a tanárok és vezetők neveiből kikövetkeztethető, hogy a szabad szellem már a múlté. Van, aki azon gondolkodik, vár egy évet a felvételivel, hogy ne az övé legyen a „próbaosztály”, és egy év múlva az első osztályok tagjai elmondhassák, milyen lett a képzés. Van aki úgy gondolja, "az az SZFE, ahová 12 éves kora óta szeretne felvételizni, már nem létezik."

A diákokkal készült beszélgetést teljes egészében elolvashatjátok a hvg.hu oldalán.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.