A Szegedi Tudományegyetem szenátusa megszavazta a fenntartóváltást

Délben indult a szenátusi ülés az egyetem modellváltásáról.

  • Eduline

29 igen, 16 nem és 7 tartózkodás mellett a Szegedi Tudományegyetem szenátusa elfogadta az egyetemi modellváltást, így a jövőben alapítványi fenntartásban működnek. 

Pécsen ezekben a percekben szavaznak majd. A hvg.hu információi szerint Szabó Gábor korábbi rektor, a tárgyalódelegáció vezetője a vita során többször is elmondta, amennyiben bármilyen feltétel nem teljesül, nemet mond a kormányzatnak.

Honnan indult az erőltett menet?

Még január elején röppent fel a hír, hogy több másik egyetem mellett a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) is előkerült a fenntartóváltás kérdése, ezt SZTE is elismerte. Bár nagy volt a kapkodás a döntés körül, az átalakítással kapcsolatban Rovó László, az egyetem rektora azt mondta, "nincs semmilyen nyomás, még az sem biztos, hogy lesz egyetemi átalakulás". A fenntartóváltás ellen azonban aláírásgyűjtésbe kezdtek. Az M1 szerda délutáni hírösszeállításában pedig már tényként kezelték, hogy modellt vált a Szegedi Tudományegyetem.

Tegnap a Semmelweis Egyetem is megszavazta a tervezetet, így az orvosi egyetem is átkerül egy alapítványhoz az állami fenntartótól, hasonlóan a Debreceni Egyetemhez, ahol egy hete szavazták meg az átállást.

Az egyetemek átalakításával kapcsolatos folyamatosan frissülő cikkeinket itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.