Délben indult a szenátusi ülés az egyetem modellváltásáról.
29 igen, 16 nem és 7 tartózkodás mellett a Szegedi Tudományegyetem szenátusa elfogadta az egyetemi modellváltást, így a jövőben alapítványi fenntartásban működnek.
Pécsen ezekben a percekben szavaznak majd. A hvg.hu információi szerint Szabó Gábor korábbi rektor, a tárgyalódelegáció vezetője a vita során többször is elmondta, amennyiben bármilyen feltétel nem teljesül, nemet mond a kormányzatnak.
Honnan indult az erőltett menet?
Még január elején röppent fel a hír, hogy több másik egyetem mellett a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) is előkerült a fenntartóváltás kérdése, ezt SZTE is elismerte. Bár nagy volt a kapkodás a döntés körül, az átalakítással kapcsolatban Rovó László, az egyetem rektora azt mondta, "nincs semmilyen nyomás, még az sem biztos, hogy lesz egyetemi átalakulás". A fenntartóváltás ellen azonban aláírásgyűjtésbe kezdtek. Az M1 szerda délutáni hírösszeállításában pedig már tényként kezelték, hogy modellt vált a Szegedi Tudományegyetem.
Tegnap a Semmelweis Egyetem is megszavazta a tervezetet, így az orvosi egyetem is átkerül egy alapítványhoz az állami fenntartótól, hasonlóan a Debreceni Egyetemhez, ahol egy hete szavazták meg az átállást.
Az egyetemek átalakításával kapcsolatos folyamatosan frissülő cikkeinket itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
