HÖOK-elnök: „Méltatlan ez a helyzet az egyetemi polgársághoz”

A HÖOK elnöke szerint nagyon aggasztó az SZFE diákjainak a helyzete. Érthetőnek tartja, hogy a hallgatók bizalma miért nem maximális a vezetésben.

  • Eduline

Ahogy arról mi is beszámoltunk, elkezdték törölni a hallgatók korábban érvényesen megszerzett érdemjegyeit és gyakorlati eredményeit a Neptunból. Bizonytalanságban vannak az SZFE diákjai, ugyanis nem tudják, tényleg visszakapják-e az őszi jegyeiket.

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szerint a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) új vezetőinek ígéretei a jegyek pótlására „annyit érnek, amennyit betartanak belőlük” – számolt be róla a hvg.hu a a Klubrádióban elhangzottak alapján. Murai László, a HÖOK elnöke arról beszélt, nagyon aggasztónak tartja a hallgatók helyzetét, az új intézkedés pedig, - hogy az egyetem vezetése elkezdte törölni az előző félév jegyeit a Neptunból, - „bármelyik intézményben példátlan lenne”.

„Sajnos számítottak arra az SZFE-s hallgatók, hogy lesznek következményei az előző félévnek, de arra talán nem, hogy beváltja a fenyegetést az új vezetés” – mondta a műsorban az elnök. Szerinte furcsa, hogy ezt a megoldást választotta a vezetőség, mivel a jelenléti ívek, vizsgák, vizsgalapok vagy felvett vizsgafilmek révén mindenki bizonyítani tudja, hogy az oktatás megtörtént.

Azzal kapcsolatban, hogy új kuratórium megígérte, a következő félévben jóváírják ezeket a krediteket, azt mondta, véleménye szerint érthető, a hallgatók bizalma miért „nem maximális” a vezetésben, hiszen „sok ígéretet láttak már."

„Méltatlan ez a helyzet az egyetemi polgársághoz” – tette hozzá. Murai László szerint nemcsak a hallgatóknak okoz kárt ez a döntés, hanem az egész magyar felsőoktatásnak, de a HÖOK próbálja őket támogatni az oktatási jogok biztosával együtt.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.