Vizsgálják a fenntartóváltás lehetőségét a Debreceni Egyetemen

Sajtóközleményben reagált a ma megjelent átszervezési hírekre a Debreceni Egyetem.

  • Eduline

Úgy néz ki, a Szegedi Tudományegyetem is hamarosan államiból alapítványi egyetemmé válhat, ugyanis a napokban felröppent a hír, miszerint egy év elején összehívott rendkívüli ülésén felvetődött az is, az egyetemen kilátásban van egy esetleges fenntartói átszervezés.

A szegedi egyetem mellett úgy tudni, Pécsett, Debrecenben is téma a fenntartóváltás lehetősége.

A Debreceni Egyetem most közleményben reagált a hírekre, a nyilatkozat szerint egy 2021-24 közötti időszakra szóló fejlesztési terv egyik lehetséges eleme a modellváltás. A közleményben az áll, hogy jelenleg az új működési felállás vizsgálata zajlik, amelyet egyébként a 14 kar vezetői és a hallgatók képviselőinek javaslatára kezdtek meg.

Az intézményi javaslatról szóló döntés megszületéséig a témával kapcsolatos híreszteléseket a Debreceni Egyetem nem kívánja kommentálni

- emelik ki.

Bár a debreceni közlemény szerint az intézményi vezetők javaslatára indult el a fenntartóváltás előkészítése, a szegedi egyetemi dolgozói a hvg.hu-nak korábban azt mondták, náluk hirtelen jött a modellváltás felvetése.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.