Hétfő óta az utcán vannak a török egyetemi kinevezés ellen tüntető hallgatók

Annak ellenére, hogy a városban betiltottak minden demonstrációt, tegnap koradélután tiltakozók százai gyűltek össze a Bogazici Egyetem rektori épülete előtt.

  • Eduline/MTI

A tüntetéssorozat az után kezdődött el, hogy a török elnök nevezett ki rektort Bogazici Egyetem, Isztambul egyik neves egyetemének élére. A rektori kinevezése szombaton jelent meg, a diáktüntetés pedig hétfőn kezdődött a városban. Akkor a hallgatók össze is csaptak a rendőrökkel, sőt néhány diáknak sikerült bejutnia az egyetem kampuszára, ahol elfoglaltak egy épületet.

Kedden a tanárok egy része is kifejezte nemtetszését a kinevezéssel kapcsolatban. Felsorakoztak az egyetem udvarán, és hátat fordítottak a rektori épületnek, amikor Bulu átvette elődjétől a hivatalát. A főleg angol nyelven oktató Bogazici Egyetemet 1863-ban alapították akkor még Robert College néven. Ez volt az első amerikai egyetem az Egyesült Államok területén kívül. 1971-ben nevezték át a Boszporusz után (Bogazici), amelynek európai partján fekszik.

A furcsa kinevezésekről mi is sokat tudunk. Az elmúlt félév egyik nagy eseménye, és hónapokig tartó tüntetéssorozata a Színház- és Filmművészeti Egyetem épülete előtt is egy érdekes körülmények között lezajlott fentartóváltás, majd egyetemi kinevezés után indult. A hallgatók - szeptember elsejétől - összesen 71 napig őrizték a Vas utcai épületet, miután az Országgyűlés megszavazta az egyetem modellváltásáról szóló javaslatot - így az SZFE alapítványi fenntartásba került. Ezek után pedig kiderült, hogy - szavazás nélkül - a minisztérium ősztől Vidnyánszky Attilára bízza a kuratórium vezetését.

Jelenleg nem lehet pontosan tudni, 2021 szeptemberétől hogyan zajlik majd az oktatás az egyetemen, ugyanis huszonkét oktató jelentette be, hogy nem indít osztályt jövőre, mivel a jelenlegi vezetéssel nem látják szakmailag elfogadhatónak és biztosítottnak az oktatás feltételeit.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.