Rendőrökkel csaptak össze tüntető diákok hétfőn Isztambulban, miután Erdogan török elnök rendeletben nevezte ki az ország egyik vezető egyetemének rektorát.
A tüntetők szerint az államfő nem demokratikus úton nevezte ki Melih Bulu közgazdász professzort az isztambuli Bogazici Egyetem élére.
Az intézkedés tiltakozást váltott ki az akadémikusok soraiban is. A közösségi médiában megjelent tudósítások szerint diákok százai tüntettek Bulu lemondását követelve. Néhány diáknak sikerült bejutnia az egyetem kampuszára is és elfoglaltak egy épületet. Ez után kerültek szembe a biztonsági őrökkel, végül több tüntetőt előállítottak.
Students of Bosphorus University chant "Melih Bulu is the sultan's household trooper" reacting to President Erdoğan appointing an AKP candidate for parliamentary elections as trustee mayor to the university.#dokuz8/@ebrarnawel#KayyumRektörİstemiyoruzpic.twitter.com/JoY46ELr1n
— dokuz8NEWS (@dokuz8news) January 4, 2021
A Bogazici Egyetem tantestülete közleményben tudatta, hogy nem fogadják el a kinevezést, mert az világosan sérti az egyetemi szabadságot, a tudományos autonómiát és az egyetem demokratikus értékeit. Szerintük ez a lépés "a 2016 óta zajló antidemokratikus intézkedések újabb megnyilvánulása".
Nem ez volt az első eset
2018-ban az egyetem több diákját is őrizetbe vették, mert tüntettek Törökország szíriai katonai beavatkozása ellen. Erdogan akkor árulóknak és terroristáknak nevezte a diákokat.
A főleg angol nyelven oktató Bogazici Egyetemet 1863-ban alapították akkor még Robert College néven. Ez volt az első amerikai egyetem az Egyesült Államok területén kívül. 1971-ben nevezték át a Boszporusz után, amelynek európai partján fekszik Isztambul.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
