Minden fontos tudnivaló az államilag támogatott 12 félévről

Összeszedtük minden olyan információt, amit az ingyenes 12 félévről tudnotok kell.

  • Eduline

Összesen 12 féléven át folytathattok tanulmányokat a felsőoktatásban (felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben és mesterképzésben) ösztöndíjas képzés keretén belül. Ha kimerítettétek a rendelkezésére álló támogatási időt, csak önköltséges képzési formában tanulhattok tovább.

Vannak kivételek, de mikor?

  • ha osztatlan képzésben a képzési idő meghaladja a tíz félévet, a támogatási idő legfeljebb tizennégy félév lehet (pl. általános orvos képzésben)
  • a fogyatékossággal élő hallgatók támogatási idejét a felsőoktatási intézmény legfeljebb négy félévvel megnövelheti
  • ha doktori képzésben vesztek részt, akkor a támogatási idő legfeljebb 8 félév lehet, és nem számít bele a főszabály szerinti tizenkét félévbe

Fontos, hogy a 12 ingyenes félévbe beleszámít minden megkezdett és minden aktívan félév akkor is, ha nem fejezitek be a félévet. Viszont van, amivel nem kell számolnotok.

A 12 államilag támogatott félévbe nem számítják bele:

  • a megkezdett félévet, ha betegség, szülés vagy más, fel nem róható ok miatt nem sikerült befejezni, és a felmentési kérelmeteket az egyetemetek elfogadta
  • azt a félévet, amelyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem képzésében közszolgálati ösztöndíjasként, vagy hivatásos, szerződéses vagy tisztjelölti jogviszonyban álló hallgatóként teljesítettetek.

Nemrég azt is megnéztük, hogy mit kell tennetek, ha otthagynátok az egyetemet és szeretnétek kiiratkozni. Fontos, hogy a kiiratkozás előtt felhasznált állami ösztöndíjas féléveitek számával csökken azoknak a szemesztereknek a száma, amelyekben még támogatottként tanulhattok. Tehát ha egy évet tanultatok ingyen, de kiiratkoznátok, akkor a 12-ből már csak 10 állami félévetek marad.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.