A legtöbb egyetemista élete a téli szünet alatt sem feltétlenül csak móka és kacagás, hiszen ha a két ünnep között nem is, az újévben már biztosan a vizsgákról fog szólni az életük. Ahhoz, hogy ne legyen akkora mentális és fizikai kimerülés a felkészülés, fontos a pihenés is. Most ehhez adunk egy kis segítséget.
A Boldogságatlasz cím, első körben kicsit rejtélyes megfogalmazása annak, amiről a könyv szól. A könyvben 30 nemzet boldogságrecepjét hozzák el nektek a szerzők. Mit jelent ez pontosan, és mi köze a vizsgaidőszakhoz?
Mivel a tanulási folyamatok egyik – ha nem legfontosabb – része a minőségi, aktív vagy akár passzív pihenés. Sokan ezt nem fogadják el és a napi többórás tanulás a kukában landol, hiszen a hatékonysághoz elengedhetetlen az is, hogy néha a legnagyobb hajtásban egy kis szusszanót tartsunk. Most pár nemzeti példát hoztunk arra, hogyan érdemes pihenni:
Olaszul – Dolce far ninente
Azaz édes semmittevés. Nem is olyan nehéz elképzelni, ugye? Viszont sokszor nehezebb megvalósítani a sok stressz és határidő miatt. A könyv ebben is segít, hiszen leírja, hogyan kell a valódi olasz dolce far ninente érzésnek átadni magunkat. Például egy hétköznapi pihenőnap beiktatásával, ha diákként szigorú az órarendetek, akkor azzal, hogy hétvégére és estére kijelentkeztek mindenhonnan és ahelyett, hogy az üzeneteket és értesítéseket nézegetnétek, inkább tudatosan figyeljetek valami másra, vagy inkább semmire. Ebben segíthet egy sorozat is.
Boldogságatlasz Ha kíváncsiak vagytok, hogyan pihen és kapcsolódik ki egy osztrák, orosz vagy amerikai ember a hétköznapokban, estleg úgy érzitek, hogy egy kis dán arbejdsglæde jól esne, akkor a Boldogságatlaszt keressétek a HVG Könyvkiadónál. |
Angolul – Jolly
Nem meglepő, hogy Angliában, ha elkenődtetek vagy fáradtak vagytok, akkor azt tanácsolják, hogy tegyétek a vizeskannát a tűzhelyre és készítsetek egy finom teát – beválik. Amíg elkészítitek és megisszátok, máris nem arra figyeltek, hogy mennyi tanulnivalótok van még. „Még mindig jobb az időjárásról beszélgetni, mint egyáltalán nem beszélgetni” – írja a könyv szerzője, hozzátéve, hogy az emberi az emberi interakciók a kutatások szerint is segítenek abban, hogy mind mentálisan, mind fizikálisan megtartsuk az egészségünket. Törjétek meg az órák óta tartó tanulást egy kis beszélgetéssel – ha lehet, személyes vagy telefonos beszélgetéssel, ne cseteléssel.
Norvégia – Friluftsliv
Ha mindenképp szeretnétek kiejteni, akkor ’frí-lüftsz-lív’-nek tegyétek, ami azt jelenti, élet a szabad levegőn. Ez egyben egy filozófiai fogalom is, amit Henrik Ibsen tett népszerűvé az 1800-as évek közepén. De hogyan kell a friluftsliv életmódot behozni a tanulós mindennapokba? Nemes egyszerűséggel másszatok meg egy hegyet – a csúcsok ugyanis arra valóak, hogy feljussunk rájuk – tanácsolja a könyv. Ha a közelben nincs hegy, domb vagy magasabb terület, akkor csak menjetek sétálni, és nézzétek, ahogy változik körülöttetek a táj, hallgassátok a természet hangját vagy figyeljétek meg az évszakok nyomait.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
