Egyetemi kisokos 1. rész: magyar–magyar szótár leendő gólyáknak

Kiknek jár az állami ösztöndíj, milyen típusú diákhitelt igényelhetnek az államilag támogatott és az önköltséges formában tanulók? Milyen támogatásokat kaphatnak az elsőévesek, mi az a hallgatói szerződés, mire jó az egyetemi diákigazolvány? Egyetemi szótár (nem csak) gólyáknak. 1. rész.

  • Eduline

Átsorolás, diákhitel, állami ösztöndíj, duális képzés, hallgatói nyilatkozat – többek között ezeket a fogalmakat érdemes megismerniük azoknak a diákoknak, akik 2021 szeptemberében szeretnék megkezdeni tanulmányaikat valamelyik egyetemen vagy főiskolán. 

Állami ösztöndíj 

A hallgatók államilag támogatott formában öszszesen tizenkét féléven át tanulhatnak felsőoktatási szakképzésen, alapszakon, osztatlan vagy mesterképzésen, további nyolc féléven át pedig doktori képzésen. Néhány kivétel azonban van: ha az osztatlan képzés ideje meghaladja a tíz félévet (ilyen például a hatéves általános orvosi szak), összesen tizennégy, államilag támogatott szemeszterrel kalkulálhatnak a hallgatók, a fogyatékossággal élő egyetemisták támogatási idejét is megnövelhetik a felsőoktatási intézmények, maximum négy félévvel. Állami ösztöndíjas formában azok is tanulhatnak, akik korábban már diplomát szereztek, de nem használták fel a teljes „keretüket”. 

Átsorolás  

A sikeres felvételi nem jelenti azt, hogy egy diák egészen a diploma megszerzéséig államilag támogatott formában tanulhat. Azokat a hallgatókat, akik az utolsó két aktív félévben összesen nem szereztek legalább 36 kreditet, vagy nem érték el a meghatározott tanulmányi átlagot, önköltséges képzésre sorolják át a felsőoktatási intézmények, vagyis csak fizetős formában folytathatják a tanulmányaikat. Erről az egyetemek július 31-éig döntenek, az így megüresedett államilag támogatott helyeket pedig a legjobb teljesítményű, önköltséges (átsorolást kérelmező) hallgatóknak adhatják. 

Diákhitel 

A felsőoktatásban tanulók többféle diákhitel közül választhatnak, ha az ösztöndíjak, a szülői támogatás vagy a diákmunkából származó jövedelem nem fedezi a kiadásaikat. A diákhitel1 szabad felhasználású kölcsön, 15 és 150 ezer forint közötti havi összeget lehet igényelni, de arra is van lehetőség, hogy valaki egy összegben kapja meg a tanulmányi félév öt hónapjára járó hitelt (azaz maximum 750 ezer forintot). A diákhitel2 ezzel ellentétben kötött felhasználású, csak a fizetős szakokon tanulók igényelhetik, legfeljebb akkora összegben, amekkora az adott szak önköltsége – a hitelt a Diákhitel Központ közvetlenül a felsőoktatási intézménynek utalja. Diákhitelt emellett azok a hallgatók is igényelhetnek, akik külföldi részképzésen vesznek részt valamilyen ösztöndíjjal – például az Erasmus+, a CEEPUS, a Campus Mundi vagy más program résztvevőjeként. 

Diákigazolvány 

Számos kulturális és utazási kedvezményt vehetnek igénybe az egyetemek, főiskolák hallgatói diákigazolványukkal – olcsóbban utazhatnak a MÁV és a Volán járatain, kedvezményes tömegközlekedési bérletet vehetnek Budapesten és a vidéki városokban, számos üzlet és vendéglátóhely is ad kedvezményt, de könyvtárak, múzeumok, mozik és színházak is kínálnak diákjegyeket. Ehhez azonban minden szemeszterben érvényesíttetni kell a diákigazolványt – akik halasztanak, azoknak erre nincs lehetőségük. 

Duális képzés A műszaki, az informatikai, az agrár-, a természettudományi és a gazdasági képzések egy részét, valamint a szociális munka alapszakot, a gyakorlatigényes egészségtudományi képzéseket duális formában is meghirdethetik a felsőoktatási intézmények. Azok a hallgatók, akik ilyen képzésre jelentkeznek, vállalják, hogy egyetemi-főiskolai tanulmányaik mellett partnerszervezetnél, vállalatnál gyakorlatot végeznek – az utóbbi esetben díjazást is kapnak. A duális formát a meghirdetett szakoknál lábjegyzetben jelzi a felvételi tájékoztató, a jelentkezőknek az adott felsőoktatási intézménnyel együttműködő vállalatoknál, szervezeteknél külön kiválasztási folyamaton kell végighaladniuk. Ha később egy hallgató úgy dönt, hogy kilép a duális képzésből, a hagyományos formában folytathatja tanulmányait. 

Ez a cikk a 2021-es HVG Diplomarangsorban jelent meg. A HVG ismét elkészítette a legjobb főiskolák és egyetemek rangsorát, amelyben az intézményi, kari, képzésterületi és szakos rangsorok mellett minden fontos gyakorlati tudnivalót megtaláltok az alap- és mesterszakokról, a felvételitől egészen a továbbképzési lehetőségekig. A HVG Diploma 2021 rangsort keressétek az újságárusoknál vagy rendeljétek meg itt.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.