Egyetemi kisokos: minden, amit a kreditrendszerről tudni kell

Mindenki gyűjti az egyetemen, a cél pedig a 180 vagy 120 darab - mi az? Kreditek. Összeszedtünk minden fontos infót, amit a vizsgaidőszak előtt, sőt az egyetemi felvételi előtt tudni kell a kreditrendszerről.

  • Eduline
Mivel a héten a legtöbb egyetemen elindult a nagy vizsgaidőszak előtti hajrá, sőt sokan már egy-két tárgyból biztosan megírták a félévzáró vizsgákat, itt az ideje, hogy megnézzük, miért fontos annyira, hogy gyűjtsétek a krediteket. 

Először tisztázzuk, mi is az a kredit

Az egyetemen, főiskolán minden elvégzett kurzusért kreditet kaptok, ha sikeresen teljesítitek a féléves feltételeket, vagy vizsgáztatok az adott tantárgyból. A kredit az egyes tanulmányi követelmények teljesítését jelző tanulmányi mértékegység, amelyet általában a szükséges hallgatói tanulmányi "munkaidő" alapján állapítanak meg. Az egyes tárgyakért - a nehézségtől, illetve attól függően, hogy kötelező vagy szabadon választható-e a tárgy - különböző számú kreditet kaptok: az érdemjegyetek ezt nem befolyásolja.

Az alapképzésben legalább 180 kreditet kell teljesíteni általában 6 félév alatt, mesterképzésben és felsőoktatási szakképzésben pedig 120-120 kreditet 4 félév alatt. Ez félévente átlagban 30 kreditet jelnet. Az oklevél megszerzéséhez szükséges krediteket persze a képzési időnél rövidebb, illetve hosszabb idő alatt is megszerezhetitek - az erre vonatkozó szabályokat az egyetemeteken tudjátok megkérdezni.

Miért számítanak annyira a kreditek?

Ahogy már írtuk, az egyetemen átlagosan félévenként 30 kreditet kell elvégezni. Ennél kevesebbet vagy többet is elvégezhettek egy félévben, de államvizsgázni csak akkor tudtok, ha az összes, a tantervben szereplő tanegységet elvégeztétek. Erről a szakotokra vonatkozó tanegységlistában olvashattok el mindent. Ha plusz tantárgyakat is meg szeretnétek csinálni, kreditenként kell fizetnetek (pár ezer forint körüli összeget), de általában csak akkor, ha több mint tíz százalékkal léptétek túl a tantervben meghátorozott kreditmennyiséget. Egy alapképzés például 180 kredites, így további 18 kreditet végezhettek el ingyen.

A 30 kredit nemcsak a diploma miatt fontos. Ha állami ösztöndíjasként kezditek el az egyetemet, arra kell figyelnetek, hogy az utolsó két aktív félévetekben legalább harminc kreditet szerezzetek, különben az intézmény köteles átsorolni titeket önköltséges képzésre, és többszázezer forintos tandíjjal kezdhetitek az új évet.

Hogyan működik az átsorolás?

A felsőoktatási intézmények minden évben egyszer – július 31-ig – döntenek az állami ösztöndíjasról önköltségesre, illetve az önköltségesről állami ösztöndíjas képzésre való átsorolásról.

Ahhoz, hogy megőrizhessétek az állami ösztöndíjas helyetek, több kritériumot is teljesítenetek kell. Egyrészt az utolsó két aktív félévetekben átlagosan legalább 18 kreditet kell szereznetek, másrészt el kell érnetek az intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározott tanulmányi átlagot – ezeket itt találjátok

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

  
Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.