Méltányosság a kollégiumokban: sokan nem tudták megoldani a kiköltözést

Az egyetemeket kérdeztük arról, hogy hányan kérelmezték, hogy maradhassanak, és mit lehet tudni arról, hogy jelenleg mennyien laknak kollégiumokban?

  • Eduline

November közepe óta online oktatás zajlik az egyetemeken, a kollégiumokat is ki kellett üríteni. Nem sokkal a bezárások után az ITM frissítette az egyetemekre és a kollégiumokra kiadott eljárásrendet, mely szerint a rektor saját hatáskörben, a hallgató kérelmére, különös méltányossági okokból, egyedileg dönthet a kiköltöztetés mellőzéséről. Most az egyetemeket kérdeztük arról, hogy mit lehet tudni, hányan kérelmezték, hogy maradhassanak és hány diák lakik most kollégiumban.

A Szegedi Tudományegyetemtől azt a választ kaptuk, hogy 610 hallgató kért és kapott is rektori méltányosságból kollégiumi elhelyezést, senkit nem küldtek haza, aki ezt nem tudta megoldani. Maradtak külföldi hallgatók is, illetve olyan diákok, akiknek veszélyeztetett családtagjuk van és olyanok, akik a hazaköltözéssel elvesztették volna szegedi munkahelyüket. Azok a hallgatók is maradhattak a kollégiumokban, akik a szűrési és klinikai ellátásban részt vesznek. Hozzátették, hogy amennyiben egy hallgató igényli, bármikor kérhet kollégiumi elhelyezést, rugalmasan alkalmazkodnak a pillanatnyi helyzethez.

A Budapesti Gazdasági Egyetem kérdésünkre azt válaszolta, hogy 3 kollégiumukban jelenleg összesen 125 hallgató lakik méltányossági kérelem alapján, ebből 47 külföldi hallgató.

Az ELTE kollégiumban lakó hallgatói közül 820-an adtak be méltányossági kérelmet, melyek elbírálása megtörtént, és a megfelelő indokkal ellátott igények jóváhagyásra kerültek.

A Corvinushoz mindössze két méltányossági kérés érkezett. Mindkettőt elfogadta az egyetem rektora, így mindkét hallgató a Kinizsi Kollégiumban kapott ideiglenesen férőhelyet a veszélyhelyzet idejére.

Friss felsőoktatási rangsor: itt van a legjobb gazdasági egyetemek listája

A gazdasági képzéseket indító intézmények hallgatói kiválóság alapján összeállított rangsorát a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kara, az oktatói kiválóság alapján kialakult listát pedig a Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kara vezeti. Újságárusoknál a HVG Diploma 2021 kiadványa.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.