Méltányosság a kollégiumokban: sokan nem tudták megoldani a kiköltözést

Az egyetemeket kérdeztük arról, hogy hányan kérelmezték, hogy maradhassanak, és mit lehet tudni arról, hogy jelenleg mennyien laknak kollégiumokban?

  • Eduline

November közepe óta online oktatás zajlik az egyetemeken, a kollégiumokat is ki kellett üríteni. Nem sokkal a bezárások után az ITM frissítette az egyetemekre és a kollégiumokra kiadott eljárásrendet, mely szerint a rektor saját hatáskörben, a hallgató kérelmére, különös méltányossági okokból, egyedileg dönthet a kiköltöztetés mellőzéséről. Most az egyetemeket kérdeztük arról, hogy mit lehet tudni, hányan kérelmezték, hogy maradhassanak és hány diák lakik most kollégiumban.

A Szegedi Tudományegyetemtől azt a választ kaptuk, hogy 610 hallgató kért és kapott is rektori méltányosságból kollégiumi elhelyezést, senkit nem küldtek haza, aki ezt nem tudta megoldani. Maradtak külföldi hallgatók is, illetve olyan diákok, akiknek veszélyeztetett családtagjuk van és olyanok, akik a hazaköltözéssel elvesztették volna szegedi munkahelyüket. Azok a hallgatók is maradhattak a kollégiumokban, akik a szűrési és klinikai ellátásban részt vesznek. Hozzátették, hogy amennyiben egy hallgató igényli, bármikor kérhet kollégiumi elhelyezést, rugalmasan alkalmazkodnak a pillanatnyi helyzethez.

A Budapesti Gazdasági Egyetem kérdésünkre azt válaszolta, hogy 3 kollégiumukban jelenleg összesen 125 hallgató lakik méltányossági kérelem alapján, ebből 47 külföldi hallgató.

Az ELTE kollégiumban lakó hallgatói közül 820-an adtak be méltányossági kérelmet, melyek elbírálása megtörtént, és a megfelelő indokkal ellátott igények jóváhagyásra kerültek.

A Corvinushoz mindössze két méltányossági kérés érkezett. Mindkettőt elfogadta az egyetem rektora, így mindkét hallgató a Kinizsi Kollégiumban kapott ideiglenesen férőhelyet a veszélyhelyzet idejére.

Friss felsőoktatási rangsor: itt van a legjobb gazdasági egyetemek listája

A gazdasági képzéseket indító intézmények hallgatói kiválóság alapján összeállított rangsorát a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kara, az oktatói kiválóság alapján kialakult listát pedig a Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kara vezeti. Újságárusoknál a HVG Diploma 2021 kiadványa.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.