A hallgatók tíz héten keresztül segítenek a járványügyi intézkedésekben, éppen ezért őket is rendszeresen tesztelik, azt azonban nem hozták nyilvánosságra, hogy közülük hányan fertőződtek meg koronavírussal.
Naponta átlagosan mintegy 500 egyetemi hallgató segíti a járványügyi munkát országszerte – közölte a Népszavával Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) kommunikációs vezetője.
Ahogy arról már mi is beszámoltunk, hétfőtől indult a nagy tesztelés az óvodákban és az iskolákban. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) múlt hét csütörtökön az egyetemi informatikai rendszeren keresztül tájékoztatta az orvosi, egészségügyi képzésekben részt vevő hallgatókat arról, hogy a kormányhivatalok szervezésével hétfőtől egyetemenként két-két diákot rendelnek ki a gyorstesztelésekhez és a járvány elleni védekezéshez. Az egyetemisták ezt gyakorlati tevékenységként is elszámoltathatják. Arról, hogy a diákok hogyan vélekednek a tesztelésekről, itt írtunk.
Győrfi Pál tájékoztatása szerint a feladatellátásba bekapcsolódó egyetemistákat az OMSZ képzésben részesíti, ami kiterjed a védőeszközök használatára, a beavatkozás szakmai protokolljára, a fertőtlenítésre és a szükséges adminisztrációra is, valamint külön baleset és munkavédelmi oktatásban is részesülnek.
A mintavételezésben részt vevő önkénteseket minden nap tesztelik, melynek eredményétől függően azonnal megteszik a szükséges lépéseket. A lapnak arra a kérdésre azonban nem érkezett válasz, hogy az egyetemisták között találtak-e fertőzötteket, és ha igen, hányan kapták el a vírust.
Annyi diák és tanár koronavírusos, hogy több iskolában nem tudják megszervezni a tanítást
Sok általános iskolában is már csak digitális oktatás van a felsőtagozaton. Annyian betegednek meg a diákok és a tanárok közül, hogy nem tudják normál rendben megszervezni az oktatást.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
