Biztonsági őrök fogadták az SZFE hallgatóját, aki megpróbált egy szalagot elhelyezni az épületen
A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) hallgatói jelképesen minden nap elhelyeznek egy piros-fehér szalagot az épületre, amióta bevezették a távoktatást. Az egyetemfoglalás jelképe másnapra mindig eltűnik, de biztonságiakkal eddig még nem találkoztak.
Eduline
Mellőzzük már az ilyenfajta megnyilvánulásokat, jó?
Ilyen és ehhez hasonló kérésekkel próbálták pénteken kigyúrt, kopasz biztonsági őrök megakadályozni, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetem egyik hallgatója elhelyezzen egy piros-fehér szalagot az épületen. Ez látható a videón, amelyet az egyetem hallgatója – egy fiatal nő – juttatott el a hvg.hu-hoz, valamint az, hogy a portás közli: ilyen esetben ezentúl szólnia kell a rendőrségnek.
A hallgató a lapnak elmondta, amikor a vírushelyzet miatt elhagyták az épületeket, másnapra azonnal leszedték az ellenállásuk jelképévé vált piros-fehér szalagokat a bejáratokról. "Úgyhogy az első online fórumon megegyeztünk, hogy az összes járványügyi előírás betartásával, egyéni politikai véleménynyilvánítás céljából, teljesen törvényes keretek között egy ember minden nap felrak egy szalagot a Vas utcai egyetemi épület előtti egyik oszlopra" - tette hozzá.
Ez egészen idáig jól működött - még annak ellenére is, hogy másnapra mindig eltűnt a szalag -, de pénteken megjelentek a biztonságiak. A lap kérdésére Színművészetisek azt is elmondták, korábban soha nem voltak biztonságiak az egyetemen, és az eddig szalagozó hallgatók sem találkoztak még soha a videón látható férfiakkal.
A héten arról is írtunk, hogy az egyetem Film- és Médiaintézetének új vezetője lett, amit az új kuratórium "elfelejtett" közölni az oktatókkal és a hallgatókkal. A változás egy aláírásból derült ki. De nem ez volt az egyetlen olyan történés az egyetemen, amiről elmaradt a hivatalos tájékoztatás: a napokban beszámoltunk róla, hogy az SZFE-seket arról sem tájékoztatták, hogy február 1-jétől új épületekben folytatódna az oktatás. Ezt egyébként korábban Vidnyánszky Attila, a fenntartó alapítvány kuratóriumának elnöke mondta az InfoRádiónak.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
