"Az elmúlt 10 évben nem jutott el oda a rendszer, hogy kellően nagyot lépjen előre"

Idén Gloviczki Zoltánnal, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektorával, az Oktatási Hivatal korábbi elnökével készült egy nagy interjú a HVG Rangsor – Diploma 2021 című, most megjelent kiadványába.

  • Eduline

Nagyon erős elitképzésünk van, középfokon és a felsőoktatásban is, a nagy átlag azonban rosszabb állapotban van, mint azt gondoljuk”

mondta a HVG-nek az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora.

Kitért arra is, hogy tavaly a felvételi követelmények kibővültek volna egy nyelvvizsgával is, a kormány azonban az utolsó pillanatban visszakozott. Szerinte versenyképességi szempontból szánalmas az országunk helyzete, ha a nyelvtudást nézzük. Valamint azt is elkeserítőnek tartja, hogy a diplomaszerzésnél is problémát okoz a nyelvvizsga hiánya.

Az Oktatási Hivatal volt elnöke az interjúban többek között elmondta, miért tartunk még mindig ott, hogy irreális elvárás a középfokú nyelvvizsga, és arról is beszélt, hogyan lehetne a felkészült fiatalokat arra motiválni, hogy a tanári pályát válasszák. Ezen felül éreintette az egyre nagyobb gondot okozó beletörődést is, elmondta, szerinte mivel lehetne kizökkenteni a pedagóguskart ebből a jelenlegi állapotából.

A teljes beszélgetést a hvg360-on olvashatjátok el.

Itt a HVG 2021-es felsőoktatási rangsora: ezek a legjobb egyetemek és főiskolák

Az elmúlt évek rangsorait nézve nem meglepő módon idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetem vezeti a HVG 2021-es felsőoktatási rangsorát. Azonban a friss listán komoly helyezést zsebelt be a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is. Újságárusoknál a HVG Diploma 2021 kiadványa.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.