Újabb egyetemeken döntöttek a részleges vagy teljes távoktatás mellett

Az egri Eszterházy Károly Egyetemen és a Károli Gáspár Református Egyetemen is szigorítanak az oktatás formáján.

  • Eduline

2020. november 11-től a nappali tagozatos oktatásban is áttérnek a részleges távolléti oktatási formára az egri Eszterházy Károly Egyetemen - olvasható a hallgatóknak küldött levélben, melyet egyik olvasónk osztott meg velünk. Mint írják, ez azt jelenti, hogy jövő szerdától az őszi félév szorgalmi időszakának végéig a nappali tagozaton tartott kurzusok esetén csak akkor lesz lehetőség a jelenléti oktatásra, ha az kifejezetten szükséges a félév teljesítéséhez.

De a Károli Gáspár Református Egyetemen is távoktatásban folytatják a tanévet - derül ki egy másik olvasónk által elküldött egyetemi körlevélből. Itt az Állam- és Jogtudományi Karon (AJK) november 9-re és 10-re tanítási szünetet rendeltek el a nappali tagozatosok számára, hogy ezalatt felkészülhessenek az online oktatásra. Továbbá az email-ben arra is kitértek, hogy - ellentétben a tavaszi időszakkal - most az egészséges hallgatóknak nem lesz tilos belépni az AJK épületébe. Így továbbra is lehet majd ügyeket intézni, illetve - az oktató és a hallgatók egyetértése esetén - kisebb csoportokban, a járványügyi intézkedések betartása mellett a diákok részt vehetnek azokon a szemináriumokon, ahol személyes jelenlétre van szükség.

Korábban már írtunk róla, hogy a hazai felsőoktatási intézmények közül a Miskolci Egyetem volt az első, aki bejelentette, hogy nemcsak egy-egy kar vagy szak, hanem az egész egyetem távoktatásra áll át november 9-től. Azóta a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán is az online oktatás mellett döntöttek. Itt szintén jövő hétfőtől vezetik be az új rendszert.

HÖOK: az egyetemisták szerint nem a teljes bezárás lenne a jó megoldás

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) közel 20 ezer hallgató véleménye alapján azt javasolja, hogy át kellene állni távoktatásra, amennyiben ez segíti a járvány elleni védekezést.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.