Téli szünet, vizsgaidőszak és utóvizsgák: legfontosabb egyetemi dátumok 2020-ban

Véget ért az őszi szünet, kezdődik az újabb hajrá a vizsgaidőszak előtt, de meddig tart majd? Összeszedtük, hogy meddig tart a szorgalmi időszak, mikortól indulnak a vizsgák és mikor tartják az utóvizsgahetet az egyetemek.

  • Eduline

A 2020/2021-es első félév hamarosan a legnehezebb szakaszába lép az egyetemeken, ugyanis már nincs sok hátra az első vizsgákig és az őszi félév vizsgaidőszakának hivatalos megnyitásáig. Összeszedtük, mikor zárul a szorgalmi időszak, és kezdődik a vizsgaszezon az egyetemeken.

Eötvös Loránd Tudományegyetemen december közepéig tart majd a szorgalmi időszak, az utolsó tanítási nap 2020. december 12. (szombat) lesz. A vizsgidőszak pedig következő hétfőn, december 14-én kezdődik és egészen 2021. január 30-ig tart majd.

A Szegedi Tudományegyetemen is december 12-ig tart a szorgalmik időszak és 14-én kezdődnek a vizsgák. Az egyetemen 2020. december 24. és 2021. január 3. között téli szünet lesz, azonban egészen január 30-ig vizsgázhattok. Ha elsőre nem sikerült, akkor 2021. február 1. és február 6. között az utóvizsgahéten próbálkozhattok újra.

A Pécsi Tudományegyetem legtöbb karán december 14-én kezdődik a vizsgidőszak, bár a Közgazdaságtudományi Karon viszont már december 5-én elkezdődnek a vizsgák, a Műszaki és Informatikai Kar valamint a Művészeti Karon pedig csak december 21-én startol a vizsgaszezon. A Budapesti Corvinus Egyetemen december 12-én ér véget a 14 hetes szorgalmi időszak, a vizsgidőszak ezért december 14-én hétfőn kezdődik és egészen január 30-ig tart majd. A téli szünet 2020. december 24-én kezdődik és 2021. január 3-án ér véget.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 2020. december 21-én hétfőn kezdődik a vizsgaidőszak, és 2021. január 26-án ér véget - így 20 munkanapotok lesz minden vizsgát teljesíteni. 2020. december 12-én szombaton és 14–18. azaz hétfőtől-péntekig lesz a pótlási időszak az egyetemen. A Budapesti Gazdasági Egyetemen 2020. december 7. és 12. között lesz a második zárthelyi hét, a vizsgaidőszak pedig 2020. december 14. és 2021. január 23. között lesz, ahogy a Óbudai Egyetemen is.

A Károli Gáspár Református Egyetemen a szorgalmi időszak december 19-ig tart, ezt követően pedig a legtöbb karon 21-én kezdődik a vizsgaszezon, ami egészen február 6-ig tart majd. Az egri Eszterházi Károly Egyetemen december 21. és január 30. között lesz a vizsgaidőszak az összes nappali és levelező tagozatos, valamint távoktatásos nem utolsó féléves hallgatónak.

A Debreceni Egyetemen is 2020. december 14 – 2021. január 29. között lesz a vizsgaidőszak. A Pannon Egyetemen december 18-án pénteken zárul a szorgalmi időszak, és hivatalosan másnap indul a vizsgaidőszak, amit 2020. december 24. (csütörtök) – január 3. (vasárnap) között egy téli szünet szakít meg. Azonban egészen 2021 január 29-ig lesz időtök vizsgázni. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen és a Miskolci Egyetemen 2020. december 14. hétfőtől - 2021. január 30. szombatig tart a rendes vizsgaidőszak, de 2020. december 7-től 11-ig elővizsga időszakot tartanak.

A Dunaújvárosi Egyetemen négyhetes lesz a vizsgaidőszak, az őszi félév december 12-ig tart, ezt december 14. és január 3. között egy téliszünet, majd január 4-től a vizsgaidőszak követi. A Semmelweis Egyetem a legtöbb karon 2020. december 14-én indul a vizsgaidőszak és 2021. január 29-én ér véget.

A Színművészetisek nem tudják, mi lesz a félévükkel

A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) hallgatói a kuratórium pénteki közlemény miatt bizonytalanok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.