Véget ért az őszi szünet, kezdődik az újabb hajrá a vizsgaidőszak előtt, de meddig tart majd? Összeszedtük, hogy meddig tart a szorgalmi időszak, mikortól indulnak a vizsgák és mikor tartják az utóvizsgahetet az egyetemek.
A 2020/2021-es első félév hamarosan a legnehezebb szakaszába lép az egyetemeken, ugyanis már nincs sok hátra az első vizsgákig és az őszi félév vizsgaidőszakának hivatalos megnyitásáig. Összeszedtük, mikor zárul a szorgalmi időszak, és kezdődik a vizsgaszezon az egyetemeken.
Eötvös Loránd Tudományegyetemen december közepéig tart majd a szorgalmi időszak, az utolsó tanítási nap 2020. december 12. (szombat) lesz. A vizsgidőszak pedig következő hétfőn, december 14-én kezdődik és egészen 2021. január 30-ig tart majd.
A Szegedi Tudományegyetemen is december 12-ig tart a szorgalmik időszak és 14-én kezdődnek a vizsgák. Az egyetemen 2020. december 24. és 2021. január 3. között téli szünet lesz, azonban egészen január 30-ig vizsgázhattok. Ha elsőre nem sikerült, akkor 2021. február 1. és február 6. között az utóvizsgahéten próbálkozhattok újra.
A Pécsi Tudományegyetem legtöbb karán december 14-én kezdődik a vizsgidőszak, bár a Közgazdaságtudományi Karon viszont már december 5-én elkezdődnek a vizsgák, a Műszaki és Informatikai Kar valamint a Művészeti Karon pedig csak december 21-én startol a vizsgaszezon. A Budapesti Corvinus Egyetemen december 12-én ér véget a 14 hetes szorgalmi időszak, a vizsgidőszak ezért december 14-én hétfőn kezdődik és egészen január 30-ig tart majd. A téli szünet 2020. december 24-én kezdődik és 2021. január 3-án ér véget.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 2020. december 21-én hétfőn kezdődik a vizsgaidőszak, és 2021. január 26-án ér véget - így 20 munkanapotok lesz minden vizsgát teljesíteni. 2020. december 12-én szombaton és 14–18. azaz hétfőtől-péntekig lesz a pótlási időszak az egyetemen. A Budapesti Gazdasági Egyetemen 2020. december 7. és 12. között lesz a második zárthelyi hét, a vizsgaidőszak pedig 2020. december 14. és 2021. január 23. között lesz, ahogy a Óbudai Egyetemen is.
A Károli Gáspár Református Egyetemen a szorgalmi időszak december 19-ig tart, ezt követően pedig a legtöbb karon 21-én kezdődik a vizsgaszezon, ami egészen február 6-ig tart majd. Az egri Eszterházi Károly Egyetemen december 21. és január 30. között lesz a vizsgaidőszak az összes nappali és levelező tagozatos, valamint távoktatásos nem utolsó féléves hallgatónak.
A Debreceni Egyetemen is 2020. december 14 – 2021. január 29. között lesz a vizsgaidőszak. A Pannon Egyetemen december 18-án pénteken zárul a szorgalmi időszak, és hivatalosan másnap indul a vizsgaidőszak, amit 2020. december 24. (csütörtök) – január 3. (vasárnap) között egy téli szünet szakít meg. Azonban egészen 2021 január 29-ig lesz időtök vizsgázni. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen és a Miskolci Egyetemen 2020. december 14. hétfőtől - 2021. január 30. szombatig tart a rendes vizsgaidőszak, de 2020. december 7-től 11-ig elővizsga időszakot tartanak.
A Dunaújvárosi Egyetemen négyhetes lesz a vizsgaidőszak, az őszi félév december 12-ig tart, ezt december 14. és január 3. között egy téliszünet, majd január 4-től a vizsgaidőszak követi. A Semmelweis Egyetem a legtöbb karon 2020. december 14-én indul a vizsgaidőszak és 2021. január 29-én ér véget.
A Színművészetisek nem tudják, mi lesz a félévükkel
A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) hallgatói a kuratórium pénteki közlemény miatt bizonytalanok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
