Újabb felsőoktatási rangsor: öt magyar egyetem is remekelt

Öt magyar egyetem is felkerült a Times Higher Education (THE) társadalomtudományi képzéseket rangsoroló listájára. A legjobb eredményt a Budapesti Corvinus Egyetem és a Debreceni Egyetem érte el.

  • Eduline

A Times Higher Education (THE) 2021-es társadalomtudományi képzéseket rangsoroló listájára 791 felsőoktatási intézmény került fel. Ezt a rangsort szintén az összesített listához hasonló szempontok alapján állítják össze, vagyis az oktatási környezet, kutatás, idézettség, ipari bevételek és nemzetközi orientáció alapján mérték az intézmények teljesítményét. A társadalomtudományi listát az egyetemek kommunikáció- és médiatudomány, politológia, nemzetközi tanumányok, szociológia és földrajz oktatása alapján készítették el.

A magyar egyetemek közül a legjobb helyen a Budapesti Corvinus Egyetem és a Debreceni Egyetem végzett - mindkét intézmény a 401-500. helyet zsebelte be. Dobogós lett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is az 501-600. helyével. Továbbá felkerült a listára az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Pécsi Tudományegyetem is, ők a 601+. kategóriában végeztek.

A listát a Massachusetts Institute of Technology vezeti, második az Oxford, harmadik pedig Stanford lett. Az első tízben szerepel továbbá a Harvard, a University of California, a Cambridge, a Princeton, a London School of Economics and Political Science, a University of Michigan-Ann Arbor és a Yale.

Az élettudományi képzéseket rangsoroló listát itt nézhetitek meg:

Friss világrangsor: hat magyar egyetem élettudományi képzései a legjobbak között

A Semmelweis Egyetem, az ELTE, a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Szent István Egyetem is bekerült a Times Higher Education (THE) élettudományi képzéseket rangsoroló listájába.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.