Újabb felsőoktatási rangsor: öt magyar egyetem is remekelt

Öt magyar egyetem is felkerült a Times Higher Education (THE) társadalomtudományi képzéseket rangsoroló listájára. A legjobb eredményt a Budapesti Corvinus Egyetem és a Debreceni Egyetem érte el.

  • Eduline

A Times Higher Education (THE) 2021-es társadalomtudományi képzéseket rangsoroló listájára 791 felsőoktatási intézmény került fel. Ezt a rangsort szintén az összesített listához hasonló szempontok alapján állítják össze, vagyis az oktatási környezet, kutatás, idézettség, ipari bevételek és nemzetközi orientáció alapján mérték az intézmények teljesítményét. A társadalomtudományi listát az egyetemek kommunikáció- és médiatudomány, politológia, nemzetközi tanumányok, szociológia és földrajz oktatása alapján készítették el.

A magyar egyetemek közül a legjobb helyen a Budapesti Corvinus Egyetem és a Debreceni Egyetem végzett - mindkét intézmény a 401-500. helyet zsebelte be. Dobogós lett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is az 501-600. helyével. Továbbá felkerült a listára az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Pécsi Tudományegyetem is, ők a 601+. kategóriában végeztek.

A listát a Massachusetts Institute of Technology vezeti, második az Oxford, harmadik pedig Stanford lett. Az első tízben szerepel továbbá a Harvard, a University of California, a Cambridge, a Princeton, a London School of Economics and Political Science, a University of Michigan-Ann Arbor és a Yale.

Az élettudományi képzéseket rangsoroló listát itt nézhetitek meg:

Friss világrangsor: hat magyar egyetem élettudományi képzései a legjobbak között

A Semmelweis Egyetem, az ELTE, a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Szent István Egyetem is bekerült a Times Higher Education (THE) élettudományi képzéseket rangsoroló listájába.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.