Az SZFE kancellárra a hvg.hu-nak adott interjújában elmondta az egyetemen kialakult helyzetről, "biztos, hogy több párbeszéd kellett volna, ez hiányzott az elején".
Szarka Gábornak, a Színház- és Filmművészeti Egyetem jelenlegi kancellárjának ezredesi múltja is van, és úgy érzi, a tapasztalat elegendő a jelenlegi posztja betöltéséhez - mondta el az interjúban. "A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen voltam Campus-főigazgató, ami a kancellári portfólió egy szelete, de a feladatot az SZFE-nél jóval nagyobb egyetemen végeztem. Tehát azt gondolom, hogy a szakmai felkészültségem elég a kancellári feladatra."
Szerinte ugyan kommunikációs szempontból jól hangzik, hogy egy katona van a Színművészetin – ami büszkeséggel tölti el -, de jogi értelemben nem igaz, viszont az ott szerzett tapasztalatait itt fel tudja használni.
A kancellár és az egyik rektorhelyettes szerda éjfélig adott határidőt a blokád befejezésére. A legutolsó hírek szerint a diákok erre nem hajlanak. A kancellár szerint azonban az egyetemi modellválltásoknál a párbeszéden kívül többet itt nem nagyon lehetett tenni.
Az egyetemi blokádról elmondta, arra számított, hogy mikor megérkeznek, elindul egy párbeszéd, hogy sikerül mediátor szerepet betölteni a kuratórium és az egyetemi polgárok között. Most úgy látja – bár az általuk szabott szerda éjféli határidő még nem telt le -, hogy ez tévedés volt.
Arról, hogy a kancellár hogyan vélekedik az SZFE körül kialakult tiltakozási hullámról, és mi a véleménye a nyolcpontos, vasárnap benyújtott ajánlatcsomagról, amit azóta a hallgatóság és a sztrájkoló oktatók elutasítottak, a hvg.hu interjújában olvashattok.
A kancellár szerint a jelenleg helyzet az SZFE működőképességét veszélyezteti
Akármi történik szerda éjfélig, az erőszak, az erőszakkal való fenyegetés továbbra sem lesz eszköz, ugyanis gondolkodó és értelmes embereknek tekintjük a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) épületében tiltakozó fiatalokat - mondta az SZFE kancellárja.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
