Azt már tudjátok, hogy mit jelent az alap-, a mester-, illetve az osztatlan képzés? A PhD körülírása se jelent gondot, de a felsőoktatási szakképzés és a szakirányú továbbképzés fogalma még tisztázásra szorul? Segítünk.
A magyar felsőoktatási rendszer három egymásra épülő képzési ciklusból áll: az alap-, a mester- és a doktori képzésből. Érettségi után ezek közül az első kettőre, illetve felsőoktatási szakképzésre tudtok jelentkezni.
De mi az a felsőoktatási szakképzés?
A felsőoktatási szakképzések olyan kétéves képzések, amelyeket egyetemek és főiskolák indítanak. Az elvégzéséért diplomát nem kaptok, de oklevelet igen. Ezekre a képzésekre ugyanúgy az E-felvételin keresztül tudtok jelentkezni, a szaklistában "F" betűvel jelzik őket.
Nagy előnyük, hogy elvégzésük után több út van: a megszerzett képesítéssel be lehet lépni a munkaerőpiacra, illetve jelentkezni lehet alap- vagy osztatlan képzésekre, ahol többletpontot ér a korábban megszerzett tudásotok. A jeles záróvizsga eredmény alapján ugyanis 32, a jó záróvizsgáért 20, a közepes eredményért pedig 10 többletpontot kaphattok, ha később a szakiránynak megfelelően tanultok tovább. Ezenkívül, ha a felsőoktatási szakképzés után szakiránynak megfelelő képzési terület szakján tanultok tovább, akkor az addig megszerzett kreditjeitek meghatározott arányát is elismerik.
Szintén a felsőoktatási szakképzések mellett szól, hogy ezeken a képzéseken 240 a minimumponthatár - míg alap- és osztatlan szakokon 280 -, vagyis ennyi ponttal (az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt) már akár be is kerülhettek a kiválasztott szakokra. A konkrét szakok ponthatárai persze ezt a számot meghaladhatják, az intézmények által megadott kapacitásszám és a jelentkezők számának függvényében. Mindemellett az alapképzésre és osztatlan mesterképzésre való jelentkezéssel ellentétben a felsőoktatási szakképzésekhez nem követelmény az sem, hogy legalább egy tárgyból emelt szinten érettségizzetek - bár többletpontot ugyanúgy kaphattok érte.
Miben más a szakirányú továbbképzés?
A diploma megszerzése után a továbbképzés formája lehet a szakirányú továbbképzés. Ez a megszerzett alap- és mesterfokozatra (illetve a korábbi rendszer szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű végzettségre) épülő oklevelet adó képzési forma. A szakirányú továbbképzéseken lehetőségetek van a korábban szerzett ismereteitek meghatározott irányú elmélyítésére.
A 2-4 félév időtartamú szakképzések munka mellett elvégezhetők - sőt, a munkahely a képzés folyamatos gyakorlati hátterét is jelentheti. Tananyagaik elméleti és gyakorlati blokkokból állnak. A gyakorlati képzés gyakorlóhelyeken eltöltött, meghatározott tanulmányi időt jelenthet, ami konzultációkkal, gyakorlatvezetői segítséggel végzett ellenőrzött tanulmányokat takar.
Mikor indul a keresztféléves felvételi, és meddig adhatjátok majd le a jelentkezéseteket?
Lecsúsztatok a 2020-as általános felvételiről, ezért nem tudtátok szeptemberben elkezdeni az egyetemet vagy főiskolát? Már nem kell sokáig várnotok, hogy újra megpróbálkozhassatok a felvételivel. Mutatjuk, mikor indul a keresztféléves eljárás.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
