Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
A magyar felsőoktatási rendszer három egymásra épülő képzési ciklusból áll: az alap-, a mester- és a doktori képzésből. Érettségi után ezek közül az első kettőre, illetve felsőoktatási szakképzésre tudtok jelentkezni.
De mi az a felsőoktatási szakképzés?
A felsőoktatási szakképzések olyan kétéves képzések, amelyeket egyetemek és főiskolák indítanak. Az elvégzéséért diplomát nem kaptok, de oklevelet igen. Ezekre a képzésekre ugyanúgy az E-felvételin keresztül tudtok jelentkezni, a szaklistában "F" betűvel jelzik őket.
Nagy előnyük, hogy elvégzésük után több út van: a megszerzett képesítéssel be lehet lépni a munkaerőpiacra, illetve jelentkezni lehet alap- vagy osztatlan képzésekre, ahol többletpontot ér a korábban megszerzett tudásotok. A jeles záróvizsga eredmény alapján ugyanis 32, a jó záróvizsgáért 20, a közepes eredményért pedig 10 többletpontot kaphattok, ha később a szakiránynak megfelelően tanultok tovább. Ezenkívül, ha a felsőoktatási szakképzés után szakiránynak megfelelő képzési terület szakján tanultok tovább, akkor az addig megszerzett kreditjeitek meghatározott arányát is elismerik.
Szintén a felsőoktatási szakképzések mellett szól, hogy ezeken a képzéseken 240 a minimumponthatár - míg alap- és osztatlan szakokon 280 -, vagyis ennyi ponttal (az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt) már akár be is kerülhettek a kiválasztott szakokra. A konkrét szakok ponthatárai persze ezt a számot meghaladhatják, az intézmények által megadott kapacitásszám és a jelentkezők számának függvényében. Mindemellett az alapképzésre és osztatlan mesterképzésre való jelentkezéssel ellentétben a felsőoktatási szakképzésekhez nem követelmény az sem, hogy legalább egy tárgyból emelt szinten érettségizzetek - bár többletpontot ugyanúgy kaphattok érte.
Miben más a szakirányú továbbképzés?
A diploma megszerzése után a továbbképzés formája lehet a szakirányú továbbképzés. Ez a megszerzett alap- és mesterfokozatra (illetve a korábbi rendszer szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű végzettségre) épülő oklevelet adó képzési forma. A szakirányú továbbképzéseken lehetőségetek van a korábban szerzett ismereteitek meghatározott irányú elmélyítésére.
A 2-4 félév időtartamú szakképzések munka mellett elvégezhetők - sőt, a munkahely a képzés folyamatos gyakorlati hátterét is jelentheti. Tananyagaik elméleti és gyakorlati blokkokból állnak. A gyakorlati képzés gyakorlóhelyeken eltöltött, meghatározott tanulmányi időt jelenthet, ami konzultációkkal, gyakorlatvezetői segítséggel végzett ellenőrzött tanulmányokat takar.
Mikor indul a keresztféléves felvételi, és meddig adhatjátok majd le a jelentkezéseteket?
Lecsúsztatok a 2020-as általános felvételiről, ezért nem tudtátok szeptemberben elkezdeni az egyetemet vagy főiskolát? Már nem kell sokáig várnotok, hogy újra megpróbálkozhassatok a felvételivel. Mutatjuk, mikor indul a keresztféléves eljárás.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
