Beiratkozáskor minden állami ösztöndíjas hallgatónak alá kell írnia egy nyilatkozatot, amiben vállalja a támogatással járó kötelezettségeket. Arról viszont kevesebb szó esik, hogy mennyi félévet vehettek igénybe, és milyen feltételekkel.
Az egyetemért mindnekinek fizetnie kell, a kérdés csak az, hogy kinek. Ha állami ösztöndíjasként kerültetek be a szakotokra, az azt jelenti, hogy az állam fizeti helyettetek a képzésetek díját. Ezek a támogatott félévek viszont végesek és feltételekhez kötöttek. Íme minden, amit tudnotok kell a támogatott félévek felhasználásáról.
Hány félévet támogat az állam?
Támogatási időnek nevezzük azoknak a féléveknek a számát, amennyi rendelkezésetekre áll, ha ösztöndíjasként jártok az egyetemre. Ez legfeljebb 12 félév, de apróbb eltérések lehetnek ebben is. Például, ha olyan osztatlan képzésben vesztek részt, ami eredetileg is meghaladja a 10 félévet (általános orvosképzések), akkor ez 14 támogatott félévet jelent számotokra.
Emellett a fogyatékossággal élő hallgatóknak a támogatási ideje 4 félévvel megnövelhető, illetve a doktori képzésre plusz 8 támogatott félév kapható.
Mi számít bele a támogatási időbe?
Minden megkezdett és aktív státuszban folyó félév beleszámít a támogatási időbe, azaz, ha passziválnátok, azt nyugodt szívvel megtehetitek, nem számít bele az összes félévetekbe. Azonban ha már megkezdtetek egy félévet és nem fejeztétek be, az bele fog számítani a támogatási időbe, azaz ebben az esetben elveszítettetek egy támogatott félévet. Ez alól akkor mentesülhettek, ha rajtatok kívül álló ok miatt hagyjátok abba a félévet, és ezt tudjátok bizonyítani a benyújtott kérelemben.
Fontos tudni, hogyha párhuzamosan végeztek több képzést, félévente elhasználtok egyet-egyet a támogatási idő féléveiből.
Ezen kívül ezek a félévek nem képzésenként értendők, összesen van ennyi ösztöndíjas félévetek, tehát ha osztott képzésben tanultok, akkor a mesterszakot is bele kell számolnotok a 12 félévbe.
További részletekről az Oktatási Hivatal honlapján tudtok olvasni.
Hallottam a visszafizetésről, de mikor kell visszafizetnem?
Nem mindenkinek és nem minden esetben kell visszafizetnie az állami ösztöndíjas féléveket. Ha nem teljesítitek a szerződésben foglalatakat, akkor azonban számolhattok a visszafizetéssel is. Erről itt írtunk már nektek, megtudhatjátok, milyen esetekben nem kell visszafizetnetek az állami ösztöndíjas képzésetek árát, de ha érdekelne lesz-e lehetőségetek év közben szakot váltani, és hogy újra kell-e érettségiznetek hozzá.
Közel 10 ezren jelentkeztek a pótfelvételiben egyetemre
Véget ért az idei pótfelvételi, a már felvett 68 ezer fiatal mellé további csaknem 10 ezren szeretnének bekerülni az egyetemek és főiskolák szeptemberben induló képzéseire - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium a Magyar Nemzettel.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
