Minden, amit az államilag támogatott félévekről tudni kell

Beiratkozáskor minden állami ösztöndíjas hallgatónak alá kell írnia egy nyilatkozatot, amiben vállalja a támogatással járó kötelezettségeket. Arról viszont kevesebb szó esik, hogy mennyi félévet vehettek igénybe, és milyen feltételekkel.

  • Eduline

Az egyetemért mindnekinek fizetnie kell, a kérdés csak az, hogy kinek. Ha állami ösztöndíjasként kerültetek be a szakotokra, az azt jelenti, hogy az állam fizeti helyettetek a képzésetek díját. Ezek a támogatott félévek viszont végesek és feltételekhez kötöttek. Íme minden, amit tudnotok kell a támogatott félévek felhasználásáról. 

 Hány félévet támogat az állam?

Támogatási időnek nevezzük azoknak a féléveknek a számát, amennyi rendelkezésetekre áll, ha ösztöndíjasként jártok az egyetemre. Ez legfeljebb 12 félév, de apróbb eltérések lehetnek ebben is. Például, ha olyan osztatlan képzésben vesztek részt, ami eredetileg is meghaladja a 10 félévet (általános orvosképzések), akkor ez 14 támogatott félévet jelent számotokra.

Emellett a fogyatékossággal élő hallgatóknak a támogatási ideje 4 félévvel megnövelhető, illetve a doktori képzésre plusz 8 támogatott félév kapható.

Mi számít bele a támogatási időbe? 

Minden megkezdett és aktív státuszban folyó félév beleszámít a támogatási időbe, azaz, ha passziválnátok, azt nyugodt szívvel megtehetitek, nem számít bele az összes félévetekbe. Azonban ha már megkezdtetek egy félévet és nem fejeztétek be, az bele fog számítani a támogatási időbe, azaz ebben az esetben elveszítettetek egy támogatott félévet. Ez alól akkor mentesülhettek, ha rajtatok kívül álló ok miatt hagyjátok abba a félévet, és ezt tudjátok bizonyítani a benyújtott kérelemben. 

Fontos tudni, hogyha párhuzamosan végeztek több képzést, félévente elhasználtok egyet-egyet a támogatási idő féléveiből.

Ezen kívül ezek a félévek nem képzésenként értendők, összesen van ennyi ösztöndíjas félévetek, tehát ha osztott képzésben tanultok, akkor a mesterszakot is bele kell számolnotok a 12 félévbe.

További részletekről az Oktatási Hivatal honlapján tudtok olvasni.

Hallottam a visszafizetésről, de mikor kell visszafizetnem?

Nem mindenkinek és nem minden esetben kell visszafizetnie az állami ösztöndíjas féléveket. Ha nem teljesítitek a szerződésben foglalatakat, akkor azonban számolhattok a visszafizetéssel is. Erről itt írtunk már nektek, megtudhatjátok, milyen esetekben nem kell visszafizetnetek az állami ösztöndíjas képzésetek árát, de ha érdekelne lesz-e lehetőségetek év közben szakot váltani, és hogy újra kell-e érettségiznetek hozzá.

Közel 10 ezren jelentkeztek a pótfelvételiben egyetemre

Véget ért az idei pótfelvételi, a már felvett 68 ezer fiatal mellé további csaknem 10 ezren szeretnének bekerülni az egyetemek és főiskolák szeptemberben induló képzéseire - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium a Magyar Nemzettel.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.