Milyen következményei vannak, ha valaki állami ösztöndíjaskánt passziváltat? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.
Természetesen akkor is halaszthattok, ha állami ösztöndíjas képzésre iratkoztatok be az egyetemre vagy főiskolára, van azonban néhány szabály, amire érdemes odafigyelnetek.
Hány félévet lehet halasztani?
A képzés során több alkalommal is szüneteltethetitek a tanulmányaitokat, de egyhuzamban maximum két félévig, hacsak a felsőoktatási intézmény nem dönt másképp.
Már az első félévben is lehet halasztani?
Azt, hogy halaszthattok-e már az első félévben, az egyetemek és főiskolák egyénileg döntik el. Általában csak az első sikeres félév után lehet először passziváltatni - vagyis, ha szeptemberben kezditek meg a felsőoktatási tanulmányaikat, akkor nem tudtok halasztani már az első félévben. Ugyanakkor más egyetemeken már az első félévetekben is szüneteltethetitek a tanulmányaitokat - arról, hogy rátok milyen szabályok vonatkoznak, az intézményi tanulmányi szabályzatában találtok információkat.
Milyen következményei vannak a passziváltatásnak?
Fontos tudnotok, hogy ilyenkor nem kell sem beadandókat, sem ZH-kat írnotok, illetve vizsgáitok sincsenek, viszont aki passziváltatás mellett dönt, az nem kapja meg az adott félévre vonatkozó diákigazolvány matricát. Vagyis a diákotok az adott félévben nem lesz érvényes, így nem tudtok élni a közlekedési, étkezési és egyéb kedvezményekkel. Ezeken kívül diákhitelt sem tudtok igényelni, hiszen ahhoz is aktív jogviszonyra van szükség.
Ha kíváncsiak vagytok, hogy állami ösztöndíjasként mit kell vállalnotok a hallgatói szerződésben, itt megnézhetitek.
Két ok, amiért érdemes már az első félévben is figyelni a tanulmányi átlagra
Akár idén kezditek az egyetemet, akár már benne vagytok a felsőoktatásban egy ideje, érdemes tudni, hogy nem csak az esetleges otthoni elvárások miatt fontos a jó tanulmányi átlag. Ennél praktikusabb okai is vannak. Most két olyan egyetemi helyzetről írunk, ahol döntő szerepe lehet a tanulmányi átlagotoknak.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Évekig kiszorultak az iskolákból, most azonban több civil szervezet is abban bízik, hogy ismét tarthat foglalkozásokat a diákoknak. Arról kérdeztük őket, mi történt velük a korlátozások óta, és mit várnak az új tanévtől.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
Idén kevesebb gyerek tért vissza az óvodákba, illetve kezdte meg első óvodai évét, mint tavaly. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint összesen 319 ezer óvodás kezdte meg a 2026/2027-es nevelési évet, csaknem hatezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
A 2026/2027-es tanév előtti nap még mindig százas nagyságrendben keresnek pedagógusokat iskolákba, óvodákba és a szakszolgálatokhoz.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
