Az SZFE közleményben reagált arra a kijelentésre, hogy az egyetemen nincs forgatókönyvíró-képzés.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem Film- és Médiaintézete egy Facebookon megjelent közleményben reagált arra a korábban elhangzott kijelentésre, mely szerint hiányzik az egyetem képzései közül a forgatókönyvíró-képzés. Lajos Tamás operatőr, producer nyilatkozott erről korábban, a kijelentésből az SZFE idéz is közleményében.
“Gyakorló producerként azt kell mondjam, nagyon kevés mostanában az a komoly produktumokat előállító rendező, aki a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, illetve annak rendező szakán végzett. A másik fájó hiány a forgatókönyvíró-képzés. Ameddig ezeket nem hozzuk rendbe, addig a magyar mozgóképgyártás a saját árnyéka után kullog.”
A Színház- és Filmművészeti Egyetem Film- és Médiaintézete a Facebook posztban kiemeli, hogy: „Az SZFE-n 2001 óta folyik filmdramaturgok és forgatókönyvírók képzése.” Kezdetben osztatlan képzés volt az egyetemen, mostanra osztott BA+MA rendszerben zajlik, a mesterképzés jelenleg akkreditáció alatt áll.
Kiemelik, hogy az SZFE filmrendezői képzésén tanulók egymást követő három évben (2016, 2017, 2018) jelöltettek diák-oscar díjra, és a harmadik alkalommal a jelölést díjra is váltották.
Ezen kívül számos rangos hazai és nemzetközi filmfesztiválon szerepltek az SZFE vizsgafilmjei, ahonnan több tucat díjat hoztak haza az utóbbi években, évtizedben. Egyetemünkről kikerülve akár az Inkubátor Programban, vagy akár azon kívül is a rendező hallgatók többsége sikeresen foglalja el a rendezői széket, és kezdi meg karrierjét.
Ezekre figyeljetek, hogy ne veszítsétek el az állami ösztöndíjas helyeteket
Az, hogy bekerültetek az egyetemre és ingyenes tanulhattok ősztől még csak egy lépés. Ezt a helyet meg is kell tartani. Mutatjuk, hány kreditet kell elvégeznetek szemeszterenként, hogy ne soroljanak át önköltséges képzésre.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
