Ki mentesülhet a magyar állami ösztöndíjas kötelezettségek alól?

Ha államilag támogatott szakon tanultok majd, akkor lesznek kötelezettségek, amiket vállalnotok kell, de vannak olyan helyzetek, amikor ezek alól mentesülhettek.

  • Eduline

Hamarosan kezdődik az őszi félév, sokan kezditek meg tanulmányaitokat államilag támogatott szakokon. Itt megnézhetitek, hogy mit kell vállalnotok a hallgatói szerződésben, ha állami ösztöndíjas képzésben vesztek részt, most pedig megnéztük, hogy kik mentesülhetnek ezek alól a kötelezettségek és szankciók alól.

Van néhány olyan jogszabályban meghatározott eset, amikor részben vagy egészben mentesülhettek a magyar állami ösztöndíjas kötelezettségek alól. Erről az Oktatási Hivatal hoz határozatot.

A következő esetekben kérhettek mentesítést:

  • Három gyermek szülése, tartós betegség, baleset, szülés vagy más, önhibán kívüli váratlan ok miatt kérhető mentesítés az oklevélszerzési kötelezettség alól
  • Megváltozott munkaképesség, tartós betegség, baleset, szülés, kettő vagy több gyermek nevelése vagy más, önhibán kívüli váratlan ok miatt kérhető mentesítés a 20 éven belüli hazai munkaviszony-fenntartási kötelezettség alól
  • Három gyermek szülése megváltozott munkaképesség, tartós betegség, baleset, szülés, kettő vagy több gyermek nevelése vagy más, önhibán kívüli váratlan ok miatt kérhető mentesítés a rövid határidejű hazai munkaviszony-fenntartási kötelezettség
  • Három gyermek szülése, megváltozott munkaképesség, tartós betegség, baleset, szülés, kettő vagy több gyermek nevelése vagy más, önhibán kívüli váratlan ok miatt kérhető mentesítés a visszafizetési kötelezettség

Minden, amit a kollégiumi beiratkozásról tudni kell

A felvételi után azoknak, akik már tudják, hol kezdik az őszi félévet jön a következő felvételi időszak: a kollégiumi jelentkezési időszak. Mutatjuk, mit kell tudnotok, ha kollégiumba mennétek.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.