Friss kutatás: inkább külföldön állnának munkába a magyar orvostanhallgatók

Még mindig inkább külföldre terveznek a pályakezdő orvosok, az egyetemi képzésen is akadnak megoldandó problémák.

  • Eduline

A Magyar Orvosi Kamara legújabb felmérésében szereplő majdnem minden második magyar orvostanhallgató tervez külföldi munkavállalást, méghozzá az itthoni bizonytalan megélhetés miatt. A kutatásban négy nagy egyetem - Semmelweis Egyetem, Debreceni Egyetem, Szegedi Tudományegyetem, Pécsi Tudományegyetem - több mint 3700 tanulóját kérdezték arról, hogyan és hol képzelik el a jövőjüket - számolt be az Index.

Már a hazai képzéssel is akadnak problémák. Az orvostanhallgatók kétharmada szerint a gyakorlati órákon túl nagy a csoportlétszám, emiatt pedig nem alakul ki szoros kapcsolat medikus és beteg között, a kitöltők több mint fele (57 százalék) kevésnek tartja a gyakorlati órák számát, ezért felkészületlennek érzik magukat a munka világára, illetve a betegek ellátására - derül ki a kutatásból.

A medikusok 60 százaléka az egyetem befejezése után szeretne családot, ehhez azonban a jelenlegi orvosbéreket kevésnek tartják, a hálapénzről pedig azt gondolják - a kitöltők háromnegyede -, hogy kifejezetten káros az orvos-beteg kapcsolatra nézve.

A felmérésből az is kiderül, majdnem mindannyian - 92,6 százalékuk - maradnának Magyarországon, ha a kormány elfogadná a kamara bértábla javaslatát.

"Hat év megfeszített, kemény tanulás után méltatlan ez a lezárás"

Petíciót indítottak a szegedi frissen végzett orvostanhallgatók, amiért nem tartják meg orvosi avatójukat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Vitézy Dávid: „Újjáélesztjük a budapesti Diákváros projektjét, a régi terveket felülvizsgáljuk”

Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.