Még mindig inkább külföldre terveznek a pályakezdő orvosok, az egyetemi képzésen is akadnak megoldandó problémák.
A Magyar Orvosi Kamara legújabb felmérésében szereplő majdnem minden második magyar orvostanhallgató tervez külföldi munkavállalást, méghozzá az itthoni bizonytalan megélhetés miatt. A kutatásban négy nagy egyetem - Semmelweis Egyetem, Debreceni Egyetem, Szegedi Tudományegyetem, Pécsi Tudományegyetem - több mint 3700 tanulóját kérdezték arról, hogyan és hol képzelik el a jövőjüket - számolt be az Index.
Már a hazai képzéssel is akadnak problémák. Az orvostanhallgatók kétharmada szerint a gyakorlati órákon túl nagy a csoportlétszám, emiatt pedig nem alakul ki szoros kapcsolat medikus és beteg között, a kitöltők több mint fele (57 százalék) kevésnek tartja a gyakorlati órák számát, ezért felkészületlennek érzik magukat a munka világára, illetve a betegek ellátására - derül ki a kutatásból.
A medikusok 60 százaléka az egyetem befejezése után szeretne családot, ehhez azonban a jelenlegi orvosbéreket kevésnek tartják, a hálapénzről pedig azt gondolják - a kitöltők háromnegyede -, hogy kifejezetten káros az orvos-beteg kapcsolatra nézve.
A felmérésből az is kiderül, majdnem mindannyian - 92,6 százalékuk - maradnának Magyarországon, ha a kormány elfogadná a kamara bértábla javaslatát.
"Hat év megfeszített, kemény tanulás után méltatlan ez a lezárás"
Petíciót indítottak a szegedi frissen végzett orvostanhallgatók, amiért nem tartják meg orvosi avatójukat.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
