Még mindig inkább külföldre terveznek a pályakezdő orvosok, az egyetemi képzésen is akadnak megoldandó problémák.
A Magyar Orvosi Kamara legújabb felmérésében szereplő majdnem minden második magyar orvostanhallgató tervez külföldi munkavállalást, méghozzá az itthoni bizonytalan megélhetés miatt. A kutatásban négy nagy egyetem - Semmelweis Egyetem, Debreceni Egyetem, Szegedi Tudományegyetem, Pécsi Tudományegyetem - több mint 3700 tanulóját kérdezték arról, hogyan és hol képzelik el a jövőjüket - számolt be az Index.
Már a hazai képzéssel is akadnak problémák. Az orvostanhallgatók kétharmada szerint a gyakorlati órákon túl nagy a csoportlétszám, emiatt pedig nem alakul ki szoros kapcsolat medikus és beteg között, a kitöltők több mint fele (57 százalék) kevésnek tartja a gyakorlati órák számát, ezért felkészületlennek érzik magukat a munka világára, illetve a betegek ellátására - derül ki a kutatásból.
A medikusok 60 százaléka az egyetem befejezése után szeretne családot, ehhez azonban a jelenlegi orvosbéreket kevésnek tartják, a hálapénzről pedig azt gondolják - a kitöltők háromnegyede -, hogy kifejezetten káros az orvos-beteg kapcsolatra nézve.
A felmérésből az is kiderül, majdnem mindannyian - 92,6 százalékuk - maradnának Magyarországon, ha a kormány elfogadná a kamara bértábla javaslatát.
"Hat év megfeszített, kemény tanulás után méltatlan ez a lezárás"
Petíciót indítottak a szegedi frissen végzett orvostanhallgatók, amiért nem tartják meg orvosi avatójukat.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
