Alapszak és mesterképzés: el lehet végezni két különböző egyetemen?

Ismét egy fontos olvasói kérdésre válaszolunk a mesterképzéssel kapcsolatban.

  • Eduline

Ha egy adott egyetemen elvégzek egy alapszakot, akkor csak azon az egyetemen végezhetem el a mester szakot is?

A mesterszakra jelentkezés menete más, mint amikor alapszakra jelentkezik valaki. A mesterképzés a második felsőfokú végzettségi szint, melyre kizárólag az vehető fel, aki legalább alapképzésben szerzett – vagy a 2006 előtti képzési rendszer szerinti legalább főiskolai szintű – végzettséggel rendelkezik.

Mesterképzésre csak akkor nyerhettek felvételt, ha oklevelet szereztetek, az oklevél-igazolás csak a felvételi eljárásban való részvételre jogosít fel. Az egyetemre történő beiratkozás és a hallgatói jogviszony létesítésének feltétele a megszerzett okleveletek bemutatása.

A legalább alapképzésben szerzett végzettség önmagában még nem feltétlenül elegendő arra, hogy egy adott mesterképzési szakra felvételt nyerhessetek. Minden mesterképzési szak képzési és kimeneti követelményében megtalálható, hogy a belépéshez mely alapképzésben szerzett szakok fogadhatók el előzményként.

A kérdésre a válasz tehát az, hogy nem csak arra az egyetemre tudtok jelentkezni mesterszakra, amelyiken az alapszakot elvégeztétek, azonban minden mesterszakon meghatározza az adott intézmény, hogy mely alapszakokat fogadja el.

Egyre több amerikai egyetem ellenzi a külföldi diákok kiszorítását

A Harvard Egyetem és az MIT a külföldi diákokra vonatkozó rendelet miatt nyújtott be keresletet .

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.