Alapszak és mesterképzés: el lehet végezni két különböző egyetemen?

Ismét egy fontos olvasói kérdésre válaszolunk a mesterképzéssel kapcsolatban.

  • Eduline

Ha egy adott egyetemen elvégzek egy alapszakot, akkor csak azon az egyetemen végezhetem el a mester szakot is?

A mesterszakra jelentkezés menete más, mint amikor alapszakra jelentkezik valaki. A mesterképzés a második felsőfokú végzettségi szint, melyre kizárólag az vehető fel, aki legalább alapképzésben szerzett – vagy a 2006 előtti képzési rendszer szerinti legalább főiskolai szintű – végzettséggel rendelkezik.

Mesterképzésre csak akkor nyerhettek felvételt, ha oklevelet szereztetek, az oklevél-igazolás csak a felvételi eljárásban való részvételre jogosít fel. Az egyetemre történő beiratkozás és a hallgatói jogviszony létesítésének feltétele a megszerzett okleveletek bemutatása.

A legalább alapképzésben szerzett végzettség önmagában még nem feltétlenül elegendő arra, hogy egy adott mesterképzési szakra felvételt nyerhessetek. Minden mesterképzési szak képzési és kimeneti követelményében megtalálható, hogy a belépéshez mely alapképzésben szerzett szakok fogadhatók el előzményként.

A kérdésre a válasz tehát az, hogy nem csak arra az egyetemre tudtok jelentkezni mesterszakra, amelyiken az alapszakot elvégeztétek, azonban minden mesterszakon meghatározza az adott intézmény, hogy mely alapszakokat fogadja el.

Egyre több amerikai egyetem ellenzi a külföldi diákok kiszorítását

A Harvard Egyetem és az MIT a külföldi diákokra vonatkozó rendelet miatt nyújtott be keresletet .

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.