Olvasói kérdésre válaszolunk: már az első félévben is lehet passziváltatni?

Megnéztük, hogy lehetséges-e már az első félévben halasztani, ha valaki idén jelentkezett egyetemre, de úgy dönt, hogy még nem kezdené meg a tanulmányait.

  • Eduline

Mi a teendő, ha felvételt nyertetek valamelyik egyetemre, de valamilyen okból úgy döntenétek, hogy már az első félévben halasztani szeretnétek?

Akkor beszélünk a hallgatói jogviszony szüneteltetéséről, ha úgy döntötök, hogy a következő képzési időszakban nem vesztek részt a képzésben és erre az időszakra nem jelentkeztek be. A jogviszony szüneteltetésének ideje nem lehet hosszabb, mint két félév. Több alkalommal is élhettek a hallgatói jogviszony szüneteltetésével.

Általában csak az első sikeres félév után lehet először passziváltatni, de a felsőoktatási törvény szerint vannak helyzetek, amikor a hallgató kérelmére a felsőoktatási intézmény engedélyezheti a hallgatói jogviszony szünetelését. A törvény szerint, ha a hallgató kérelmet nyújt be, akkor engedélyezhetik a hallgatói jogviszony szüneteltetését:

  • a megengedett két félévnél hosszabb és akár egybefüggő időszakra is
  • ha az intézményi szabályzatban nincs erre vonatkozó megengedő rendelkezés, akkor az első félév teljesítése előtt is kérvényezhetetik, ha van megengedő rendelkezés, akkor nem kell kérelmet benyújtanotok
  • már megkezdett képzési időszak végéig is, az adott képzési időszakra vonatkozóan (ha a hallgatói jogviszonyból eredő kötelezettségeiteknek szülés, továbbá baleset, betegség vagy más váratlan ok miatt, önhibátokokn kívül nem tudtok eleget tenni)

Fontos, hogy ha már az első félévben szeretnétek passziváltatni, akkor mindenképpen érdeklődjetek erről az adott egyetemen, mert intézményenként eltérőek lehetnek a szabályok!

Tüntetést szerveznek a Színművészeti Egyetem hallgatói vasárnapra

Ne szavazd meg! - #freeSzFE címmel szerveznek megmozdulást a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 

 

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Közoktatás
Vendégszerző

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna