Nyolc magyar egyetem került a legjobbak közé a legfrissebb felsőoktatási világrangsorban

A Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, és a Pécsi Tudományegyetem vezeti a magyar intézmények listáját a Quacquarelli Symonds (QS) 2021-es felsőoktatási világrangsorában. A tavalyi hathoz képest most két új szereplővel összesen nyolc hazai egyetem került be a legjobbak közé.

  • Csik Veronika

Stabilan tartva tavalyi a helyét a listán a legjobb magyar egyetem a Szegedi Tudományegyetem lett, amit az 501-510. helyre soroltak 2021-ben. A Debreceni Egyetemet a 521-530., az Eötvös Loránd Tudományegyetemet 601-650., a Pécsi Tudományegyetemet a 651-700., a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet, a Budapesti Corvinus Egyetemet, a Szent István Egyetemet, valamint a Miskolci Egyetemet a pedig 801-1000. helyre sorolták a QS legfrissebb – ma reggel nyilvánosságra hozott – világrangsorának készítői.

Intézmény202120202019
Szegedi Tudományegyetem501-510.501-510.=470.
Debreceni Egyetem521-530.601-650.601-650.
Eötvös Loránd Tudományegyetem601-650.651-700.701-750.
Pécsi Tudományegyetem651-700.651-700.701-750.
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem801-1000.801-1000.801-1000.
Budapesti Corvinus Egyetem801-1000.801-1000.801-1000.
Szent István Egyetem801-1000.--
Miskolci Egyetem801-1000.--

A magyar állami intézmények közül a Szent István Egyetem és a Miskolci Egyetem új szereplő a rangsorban. Azonban nem sokáig marad ez így, a miskolci intézmény ugyanis alapítványi fenntartásban folytatja 2020. augusztus 1-jével. Így a 2021-es listán a nyolc magyar egyetemből kettő - korábban a Corvinus is modellt váltott - nem állami fenntartású egyetem.

A QS Quacquarelli Symonds cég 2004 óta minden évben elkészíti a felsőoktatási intézmények világrangsorát, amelyet hat szempont – többek között az oktatók és a hallgatók aránya, az intézményhez köthető tudományos munkák idézési gyakorisága, a munkaadók véleménye, a nemzetközi kapcsolatok, a külföldi hallgatók és oktatók száma – alapján állítanak össze.

Ismét a régió legjobb egyeteme a bécsi

A környező országokból az osztrák egyetemek érték el a legjobb eredményt: a bécsi egyetem kereken a 150. helyet szerezte meg, de a rangsor készítői - a listára került nyolcból - további négy osztrák intézményt is a világ ötszáz legjobbja közé soroltak, így például a bécsi műszaki egyetemet, az innsbrucki egyetemet, a grazi műszaki egyetemet és a Linzi Johannes Kepler Egyetemet is. A cseh egyetemek is jól szerepeltek a régióban, tőlük három intézmény a legjobb ötszázban, többi hét pedig a legjobb ezerben van. Ezen felül négy szlovák, két-két egyetem pedig a román, szlovén és horvát intézmények közül is felkerült a listára.

Az európai listát egyébként továbbra is a brit egyetemek uralják. Az első európai (összesítettben 5.) az Oxfordi Egyetem, ezt követi svájci ETH Zurich (ami összesítettben 6.), majd ismét három brit egyetem jön: a Cambridge, Imperial College London és a UCL.

Kik a legjobbak a világon?

Az összesített lista élén a Massachusetts Institute of Technology (MIT), a Stanford és a Harvard áll, de a világ tíz legjobb felsőoktatási intézménye közé került a California Institute of Technology (CalTech), az Oxford, a Cambridge, a UCL, az Imperial College London, a University of Chicago és a UCL is.

A tavaly listára kerülő ázsiai egyetemek is úgy tűnik, tartják a helyüket a tizenegyedik helyen ismét egy szingapúri egyetem, a Nanyang Technological University áll. Két helyet rontva a tizenharmadik helyen pedig a National University of Singapore áll, míg a kínai Tsinghua University a tizenötödik helyen zárt a QS 2021-es rangsorában.

Corvinus-modell és összeolvadások: több egyetemen is jelentős átszervezések lesznek

Az utóbbi időben számos egyetemről lehetett hallani, amely modellváltásra vagy összeolvadásra készül. Azóta több intézménnyel kapcsolatban meg is születtek a döntések, de olyan is akad, ahol még nem derült ki minden az átalakításról. Mikortól lépnek életbe az új szabályok? Összegyűjtöttük, eddig mit lehet tudni.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.