Sok egyetemista mégsem juthatott hozzá az új Diákhitel Pluszhoz

Hoppon maradtak azok a diákok, akik úgy igényelték az új, Diáhkitel Pluszt, hogy előtte már folyósították számukra a nyelvtanulási diákhitelt is.

  • Eduline

Korábban írtunk arról, hogy elkezdődött az új Diákhitel Plusz folyósítása, ami maximum félmillió forintos, szabad felhasználású, kamatmentes diákhitelt jelent a hallgatók számára. Az új hitel megjelenésével pedig megszüntették a korábbi, nyelvtanulásra igényelhető diákhitelt. Most a hvg.hu-nak beszámoló diákoktól kiderült, azok, akik már korábban felvették a nyelvtanulási kölcsönt, számukra nem folyósítják az új, Diákhitel Pluszt - erről a feltételről pedig nem tájékoztatták őket.

„Mind az egyetem, mind a Diákhitel Központ félretájékoztattak, nem számíthatunk rájuk, hatalmasat csalódtunk bennük” - fogalmazott egy diák. Akik pedig számítottak erre a pénzre, nem kis bajban lehetnek, ugyanis tízezres nagyságrendben maradtak diákok munka nélkül az elmúlt hónapokban.

Járt volna a hitel

A Neptunban azt találták az említett diákok, hogy a hitelfelvételre akkor is jogosultak, ha korábban, vagy akár idén is felvettek Diákhitel1-et vagy Diákhitel2-t. Csakhogy a szövegből kimaradt, hogy aki igénybe vette a Diákhitel3-at, azaz a Nyelvtanulási hitelt, annak már nem jár az újabb támogatás, a Diákhitel Plusz - írják. Az oldalhoz forduló diákok pedig éppen így jártak, szerintük pedig sokakat érint még ez a probléma.

A hvg.hu megkereste a Diákhitel Központot és a felsőoktatásért felelős Innovációs és Technológiai Minisztériumot, de érdemi választ nem kaptak a történtekre.

A 19 és 29 év közöttiek csupán 31 százaléka tudná legalább fél évig kihúzni a megtakarításaival

A 19 és 29 év közöttiek 55 százaléka rendelkezik megtakarítással - átlagosan 300 ezer forinttal. A legtöbben lakásra és a tanulmányaikra spórolnak - derül ki egy friss felmérésből.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.