Sok egyetemista mégsem juthatott hozzá az új Diákhitel Pluszhoz

Hoppon maradtak azok a diákok, akik úgy igényelték az új, Diáhkitel Pluszt, hogy előtte már folyósították számukra a nyelvtanulási diákhitelt is.

  • Eduline

Korábban írtunk arról, hogy elkezdődött az új Diákhitel Plusz folyósítása, ami maximum félmillió forintos, szabad felhasználású, kamatmentes diákhitelt jelent a hallgatók számára. Az új hitel megjelenésével pedig megszüntették a korábbi, nyelvtanulásra igényelhető diákhitelt. Most a hvg.hu-nak beszámoló diákoktól kiderült, azok, akik már korábban felvették a nyelvtanulási kölcsönt, számukra nem folyósítják az új, Diákhitel Pluszt - erről a feltételről pedig nem tájékoztatták őket.

„Mind az egyetem, mind a Diákhitel Központ félretájékoztattak, nem számíthatunk rájuk, hatalmasat csalódtunk bennük” - fogalmazott egy diák. Akik pedig számítottak erre a pénzre, nem kis bajban lehetnek, ugyanis tízezres nagyságrendben maradtak diákok munka nélkül az elmúlt hónapokban.

Járt volna a hitel

A Neptunban azt találták az említett diákok, hogy a hitelfelvételre akkor is jogosultak, ha korábban, vagy akár idén is felvettek Diákhitel1-et vagy Diákhitel2-t. Csakhogy a szövegből kimaradt, hogy aki igénybe vette a Diákhitel3-at, azaz a Nyelvtanulási hitelt, annak már nem jár az újabb támogatás, a Diákhitel Plusz - írják. Az oldalhoz forduló diákok pedig éppen így jártak, szerintük pedig sokakat érint még ez a probléma.

A hvg.hu megkereste a Diákhitel Központot és a felsőoktatásért felelős Innovációs és Technológiai Minisztériumot, de érdemi választ nem kaptak a történtekre.

A 19 és 29 év közöttiek csupán 31 százaléka tudná legalább fél évig kihúzni a megtakarításaival

A 19 és 29 év közöttiek 55 százaléka rendelkezik megtakarítással - átlagosan 300 ezer forinttal. A legtöbben lakásra és a tanulmányaikra spórolnak - derül ki egy friss felmérésből.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.