Nőtt a diplomások száma az Európai Unióban, de van még hova fejlődni

Európai Uniós átlagban és a tagországok többségében elérték, sőt meghaladták a 2020-ra kitűzött stratégiai célt, amely szerint a 30 és 34 év közötti lakosság legalább 40 százaléka rendelkezzen felsőfokú végzettséggel - közölte friss jelentésében az Európai Unió luxembourgi székhelyű statisztikai hivatala.

  • Eduline/MTI

Az Eurostat jelentése szerint a 2002-ben kitűzött cél már 2019 végén 40,3 százalékkal teljesült uniós szinten, a folyamat azonban nem állt meg. 2002-ben még csak a 30 és 34 év közöttiek 22,5 százaléka rendelkezett felsőoktatási végzetséggel.

A növekedés a nők esetében volt a legjelentősebb uniós átlagban, ugyanis a 2002-es 23,7 százalékról 45,6 százalékra módosult 2019-ig, amíg a férfiak esetében 21,4 százalékról 35,1 százalékra. Ennek értelmében a nők meghaladták, a férfiak továbbra is elmaradnak a célkitűzéstől.

A felsőfokú végzettséget szerzők aránya leginkább Cipruson és Litvániában növekedett, Magyarországon a 2002-es 14,4 százalékról 2019 végéig 33,4 százalékra módosult.

A célkitűzést az EU 27 tagállamából tizennyolc - Belgium, Csehország, Dánia, Észtország, Görögország, Spanyolország, Olaszország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Málta, Hollandia, Ausztria, Lengyelország, Szlovénia, Szlovákia, Finnország és Svédország - teljesítette vagy haladta meg.

A jelentés szerint az oktatásból és képzésből a 18 és 24 év közöti korai lemorzsolódók aránya 16,9 százalékról 10,2 százalékra csökkent. Itt az volt a terv, hogy 2020-ig 10 százalék alá szorítják ezt az arányt, így sajnos ez nem volt sikeres. A korai iskolaelhagyók legalacsonyabb arányát Horvátországban, a legmagasabbat Spanyolországban, Máltán és Romániában rögzítették. Arányuk Magyarországon 12,5 százalékról 11,8 százalékra mérséklődött - áll az uniós statisztikai hivatal jelentésében.

Szigorú egészségügyi-biztonsági szabályok betartása mellett, de zajlik a munka a felsőoktatásban

Rendhagyó körülmények között, szigorú egészségügyi-biztonsági szabályok betartása mellett, de zajlik a munka a felsőoktatásban, így a felvételi folyamat is folytatódik - mondta az MTI-nek Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Közoktatás
Fóti Péter