Európai Uniós átlagban és a tagországok többségében elérték, sőt meghaladták a 2020-ra kitűzött stratégiai célt, amely szerint a 30 és 34 év közötti lakosság legalább 40 százaléka rendelkezzen felsőfokú végzettséggel - közölte friss jelentésében az Európai Unió luxembourgi székhelyű statisztikai hivatala.
Az Eurostat jelentése szerint a 2002-ben kitűzött cél már 2019 végén 40,3 százalékkal teljesült uniós szinten, a folyamat azonban nem állt meg. 2002-ben még csak a 30 és 34 év közöttiek 22,5 százaléka rendelkezett felsőoktatási végzetséggel.
A növekedés a nők esetében volt a legjelentősebb uniós átlagban, ugyanis a 2002-es 23,7 százalékról 45,6 százalékra módosult 2019-ig, amíg a férfiak esetében 21,4 százalékról 35,1 százalékra. Ennek értelmében a nők meghaladták, a férfiak továbbra is elmaradnak a célkitűzéstől.
A felsőfokú végzettséget szerzők aránya leginkább Cipruson és Litvániában növekedett, Magyarországon a 2002-es 14,4 százalékról 2019 végéig 33,4 százalékra módosult.
A célkitűzést az EU 27 tagállamából tizennyolc - Belgium, Csehország, Dánia, Észtország, Görögország, Spanyolország, Olaszország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Málta, Hollandia, Ausztria, Lengyelország, Szlovénia, Szlovákia, Finnország és Svédország - teljesítette vagy haladta meg.
A jelentés szerint az oktatásból és képzésből a 18 és 24 év közöti korai lemorzsolódók aránya 16,9 százalékról 10,2 százalékra csökkent. Itt az volt a terv, hogy 2020-ig 10 százalék alá szorítják ezt az arányt, így sajnos ez nem volt sikeres. A korai iskolaelhagyók legalacsonyabb arányát Horvátországban, a legmagasabbat Spanyolországban, Máltán és Romániában rögzítették. Arányuk Magyarországon 12,5 százalékról 11,8 százalékra mérséklődött - áll az uniós statisztikai hivatal jelentésében.
Szigorú egészségügyi-biztonsági szabályok betartása mellett, de zajlik a munka a felsőoktatásban
Rendhagyó körülmények között, szigorú egészségügyi-biztonsági szabályok betartása mellett, de zajlik a munka a felsőoktatásban, így a felvételi folyamat is folytatódik - mondta az MTI-nek Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
