Európai Uniós átlagban és a tagországok többségében elérték, sőt meghaladták a 2020-ra kitűzött stratégiai célt, amely szerint a 30 és 34 év közötti lakosság legalább 40 százaléka rendelkezzen felsőfokú végzettséggel - közölte friss jelentésében az Európai Unió luxembourgi székhelyű statisztikai hivatala.
Az Eurostat jelentése szerint a 2002-ben kitűzött cél már 2019 végén 40,3 százalékkal teljesült uniós szinten, a folyamat azonban nem állt meg. 2002-ben még csak a 30 és 34 év közöttiek 22,5 százaléka rendelkezett felsőoktatási végzetséggel.
A növekedés a nők esetében volt a legjelentősebb uniós átlagban, ugyanis a 2002-es 23,7 százalékról 45,6 százalékra módosult 2019-ig, amíg a férfiak esetében 21,4 százalékról 35,1 százalékra. Ennek értelmében a nők meghaladták, a férfiak továbbra is elmaradnak a célkitűzéstől.
A felsőfokú végzettséget szerzők aránya leginkább Cipruson és Litvániában növekedett, Magyarországon a 2002-es 14,4 százalékról 2019 végéig 33,4 százalékra módosult.
A célkitűzést az EU 27 tagállamából tizennyolc - Belgium, Csehország, Dánia, Észtország, Görögország, Spanyolország, Olaszország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Málta, Hollandia, Ausztria, Lengyelország, Szlovénia, Szlovákia, Finnország és Svédország - teljesítette vagy haladta meg.
A jelentés szerint az oktatásból és képzésből a 18 és 24 év közöti korai lemorzsolódók aránya 16,9 százalékról 10,2 százalékra csökkent. Itt az volt a terv, hogy 2020-ig 10 százalék alá szorítják ezt az arányt, így sajnos ez nem volt sikeres. A korai iskolaelhagyók legalacsonyabb arányát Horvátországban, a legmagasabbat Spanyolországban, Máltán és Romániában rögzítették. Arányuk Magyarországon 12,5 százalékról 11,8 százalékra mérséklődött - áll az uniós statisztikai hivatal jelentésében.
Szigorú egészségügyi-biztonsági szabályok betartása mellett, de zajlik a munka a felsőoktatásban
Rendhagyó körülmények között, szigorú egészségügyi-biztonsági szabályok betartása mellett, de zajlik a munka a felsőoktatásban, így a felvételi folyamat is folytatódik - mondta az MTI-nek Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
