Még nincs döntés az idei Erasmus ösztöndíjakról

A kormány azt szeretné, hogy anyagi veszteség nélkül, a lehető legkisebb adminisztrációs teherrel járjon az, ha megszakadt, vagy meghiúsult részvételük az ösztöndíjprogramban - mondta a felsőoktatásért is felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára.

  • Eduline/MTI

Az államtitkár kifejtette: Magyarország az Európai Bizottság döntésére vár, hiszen az Erasmus+ központi uniós finanszírozásból valósul meg, így az elszámolás és beszámolás mikéntjéről, illetve a járvány miatti vis maior helyzetben teendő lépésekről a nemzetállami kormányok nem dönthetnek.

Schanda Tamás elmondta: a programok lebonyolításáért felelős hazai szervezet, a Tempus Közalapítvány vezetői és munkatársai mind az érintett diákokkal, mind az uniós illetékesekkel kapcsolatban vannak. Egyelőre annyit tudtak jelezni a pályázóknak, hogy egyedi eljárás keretében fogja téríteni a program a járvány következtében felmerült költségeiket, illetve azt, hogy az utazások átütemezhetők. A Tempus folyamatosan dolgozza fel a beérkezett több száz hallgatói igényt - ismertette.

Amint döntés születik az Erasmus+-szal kapcsolatban, várhatóan annak főbb megállapításai szerint rendezi a kormány a Campus Mundi ösztöndíjasok helyzetét is - közölte az államtitkár.

Döntött a kormány: a felvételin, záróvizsgákon és a diplomaszerzésen is változtatnak a járvány miatt

Az első és legfontosabb, az egészség és az élet védelme. Emellett figyelemmel kellett lenni arra is, hogy a diákokat ne érje hátrány, a lehető legkevesebb érdemi módosítás történjen a folyamatokban. Illetve minden döntést úgy kellett meghozni, hogy azok a közeljövőben, valamint középtávon, a járvány utáni gazdasági építkezés időszakában is megfelelő hátteret jelentsenek a fiataloknak - sorolta Schanda Tamás.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.