„Ami most folyik, az nem digitális oktatás. Oktatásnak sem nevezném”

A távoktatás az egyetemisták számára sem csak játék és mese. A következő beszámolók újabb problémákra világítanak rá, amelyekkel a hallgatóknak nap mint nap meg kell küzdeniük a jelenlegi helyzetben.

  • Eduline

„Nagyon nehéz belerázódni a távoktatásba úgy, hogy gyógytornászként szinte végig gyakorlati óráink vannak. Mind a tanulóknak, mind a tanároknak nehézséget okoz, hogy hogyan adják át egy-egy technika bemutatását, és mi azt, hogyan kivitelezzük és sajátítsuk el itthon” – mesélte egy egyetemista az Eduline-nak, aki szerint az önállóság miatt sokkal nagyobb nyomás nehezedik rá, mint általában, hiszen nincs mellette senki, aki szólna, hogy egy adott fogást nem úgy csinál, ahogy kellene.

De nem csak a rengeteg gyakorlatot igénylő képzéseken problémás a távoktatás. Egy másik egyetem másodéves hallgatója szerint „nem egészen értik az egyetem vezetői, hogy mi is a digitális oktatás. Ami most folyik, az nem digitális oktatás. Oktatásnak sem nevezném. Általában az egyetemeken oktatnak, majd vizsgáztatnak. Most csak vizsgáztatnak” – írta.

Olvasónk úgy képzelte a távoktatást, hogy majd az oktatók előadásokat és konzultációkat tartanak az online felületeken, ehelyett a legtöbb tárgyból csupán megkapták a könyv digitális változatának megvásárlási linkjét, hogy abból tudnak készülni a vizsgára. Ami ugyancsak problémás lesz, mivel olyan platformon zajlanak majd a számonkérések, amelyeket az oktatók sem szívesen használnak, mert elmondásuk szerint is átláthatatlan. Arról nem is beszélve, hogy a rengeteg órai munka és több tízezer karakteres beadandók mellett a zárthelyikre és a vizsgákra való felkészülésre már nem is marad idejük.

„A médiából nagyrészt annyi jön le az embereknek, hogy minden oké, megy minden tovább, még be se kell járnunk az egyetemre. Közben mi éjt nappallá téve beadandókat gyártunk, irgalmatlan határidőkkel és szakdolgozati kritériumokkal. Ezt nem lehet sem lelkileg, sem fizikailag sokáig bírni. Mikor veszik már észre?”

Ha ti is megosztanátok velünk, hogy milyen a távoktatás az egyetemeteken, írjatok nekünk Facebookon vagy az [email protected] címre.

„Csalódott vagyok, az összes oktatónk közül csupán egyetlen tudott felnőni a feladathoz"

Az általános- és középiskolások, a tanárok és a szülők után, most az egyetemisták véleményét is kikértük a távoktatással kapcsolatban. Íme a tapasztalataik.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Felvételi 2026: mutatjuk, hol emelkedhetnek és hol csökkenhetnek a ponthatárok az orvosi szakokon

Már csak néhány hét van hátra a ponthatárok kihirdetéséig, de a jelentkezési adatok alapján már most sejthető, melyik orvosi egyetemre lesz a legnehezebb bekerülni. Megnéztük, hogyan változott a jelentkezők száma a négy orvosképző intézményben, mit árulnak el az idei érettségikről érkező első visszajelzések, és ezek alapján megbecsültük, hol emelkedhetnek, hol maradhatnak változatlanok, illetve hol csökkenhetnek a 2026-os általános orvosi ponthatárok.

Fenntarthatósági programjával került a világ tíz legjobb iskolája közé egy budapesti intézmény

Először jutott magyarországi iskola a World's Best School Prizes nemzetközi díj döntősei közé: a budapesti REAL School Budapest a környezeti cselekvés (Environmental Action) kategóriában bekerült a világ tíz legjobb iskolája közé. Az intézményt azért ismerték el, mert a fenntarthatóságot nem külön projektként, hanem az oktatás és az iskola működésének szerves részeként kezeli.

Szűcs Dóra: „A tanároknak nem újabb elvárásokra, hanem több területre kiterjedő támogatásra van szükségük”

Nem attól digitális egy tanóra, hogy frontális oktatásban digitális tartalmakat vetítünk ki egy digitális táblán – vallja Szűcs Dóra, az Országgyűlés tizenhat év után ismét önálló oktatási bizottságának elnöke. Szerinte a magyar közoktatásban a technológia már jelen van, de sok helyen még hiányzik a szakmai támogatás, a diákokat és tanárokat érintő jóléti támogatás és az infrastruktúra.