Lehetséges, hogy ez az év lesz az első olyan év, amikor minden egyetemista online vizsgázik, és a diplomázók is videóhívásban fognak záróvizsgázni - erre ugyanis eddig úgy tűnik, elég nagy az esély.
Március 23-án mindegyik felsőoktatási intézmény átállt a digitális oktatásra - írta meg a hvg.hu, miután a nagyobb egyetemekhez küldött körkérdéseikre választ kaptak. Az ELTE-n például csaknem 18 ezer, a Corvinuson 3051 kurzust kellett az új helyzetek megfelelően átalakítani.
Előnnyel indultak azok az intézmények, amelyek már korábbi távoktatásos tapasztalataikra is tudtak építkezni, így például a Szegedi Tudományegyetemnek csak a már egyes képzéseinél két évtizede használt CooSpace rendszerét kellett bővítenie, a Corvinus pedig a Moodle, illetve az Office 365 rendszerbe integrálta az összes képzését - írják.
Alternatív megoldás vagy eltolódó félév
Az előadások, konzultációk megtartása tehát viszonylag zökkenőmentes, de a gyakorlati képzések megszervezése mindenütt nagy kihívás - írják, hozzátéve: és még nincs is válasz, hogyan lehetne megoldani. A Szegedi Tudományegyetemen azzal próbálkoznak, hogy ahol lehet, előreveszik az ismeretanyag átadását, hogy a hallgatók minél kevésbé maradjanak le. Egyes kurzusoknál (például kémia-laborgyakorlatoknál) azonban ez nem lehetséges, ezeket elhalasztják, és ahol a képzési program erre lehetőséget ad, alternatív kurzusokat ajánlanak a hallgatóknak.
A MOME átalakított tematikával, de mindegyik gyakorlati óráját megtartja. A szakmai gyakorlati kurzusokon az oktatók tutoriálokkal, videólinkekkel és videóra vett anyagokkal készülnek. A Semmelweis Egyetemen, bár próbálnak a képzésbe beépíteni a gyakorlati óraszámigényt csökkentő elemeket is (például műtéti közvetítéseket, bemutatókat), de a fő szabály az, hogy gyakorlatot távoktatással teljes mértékben nem lehet helyettesíteni. Ez különösen megnehezíti majd a vizsgaidőszakot, hiszen míg szóbeli vizsgák teljesíthetők online, a gyakorlati vizsgáktól nem lehet eltekinteni. Emiatt számolni kell a szemeszter várható meghosszabbodásával is.
Ahogyan azt korábban megírtuk, a Debreceni Egyetem akár augusztus 31-ig is meghosszabbíthatja a tavaszi szemeszter időtartamát, ha erre szükség van a járványhelyzet miatt. De a hvg.hu cikkéből kiderül, a Pécsi Tudományegyetem, sőt a Szegedi Tudományegyetem is elképzelhetőnek tartja, elnyúlik a tavaszi félév. Ebben az esetben akár megvalósíthatóak lennének a vizsgák is hagyományos formában.
Vagy minden online
Az egyetemek többsége egyelőre arra készül, hogy online kell lebonyolítani az államvizsgákat is, ezekhez különböző módszertani útmutatók készülnek a napokban. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem például kiemeli, videohívásos vizsga esetén – a visszaélések elkerülése érdekében – arra kell számítani, hogy a tételhúzás és a kidolgozás elmarad, a vizsgabizottság a jelöltet azonnal kérdezni fogja. A hvg.hu hozzáteszi: "2020 lesz ez első olyan tanév, amikor a hallgatók többsége nem az oktatók, hanem egy képernyő előtt ad számot tudásáról. Akárhogy is nézzük, történelmet írnak".
Jön a Corvinus-modell: újabb hat egyetem átszervezéséről döntött a kormány
A kormány újabb hat egyetem működési és finanszírozási modellváltásáról döntött - nyilatkozta Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára az MTI-nek szerdán.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
