Elképzelhető, hogy az egész félévet online kell majd lezárni?

Lehetséges, hogy ez az év lesz az első olyan év, amikor minden egyetemista online vizsgázik, és a diplomázók is videóhívásban fognak záróvizsgázni - erre ugyanis eddig úgy tűnik, elég nagy az esély.

  • Eduline

Március 23-án mindegyik felsőoktatási intézmény átállt a digitális oktatásra - írta meg a hvg.hu, miután a nagyobb egyetemekhez küldött körkérdéseikre választ kaptak. Az ELTE-n például csaknem 18 ezer, a Corvinuson 3051 kurzust kellett az új helyzetek megfelelően átalakítani.

Előnnyel indultak azok az intézmények, amelyek már korábbi távoktatásos tapasztalataikra is tudtak építkezni, így például a Szegedi Tudományegyetemnek csak a már egyes képzéseinél két évtizede használt CooSpace rendszerét kellett bővítenie, a Corvinus pedig a Moodle, illetve az Office 365 rendszerbe integrálta az összes képzését - írják.

Alternatív megoldás vagy eltolódó félév

Az előadások, konzultációk megtartása tehát viszonylag zökkenőmentes, de a gyakorlati képzések megszervezése mindenütt nagy kihívás - írják, hozzátéve: és még nincs is válasz, hogyan lehetne megoldani. A Szegedi Tudományegyetemen azzal próbálkoznak, hogy ahol lehet, előreveszik az ismeretanyag átadását, hogy a hallgatók minél kevésbé maradjanak le. Egyes kurzusoknál (például kémia-laborgyakorlatoknál) azonban ez nem lehetséges, ezeket elhalasztják, és ahol a képzési program erre lehetőséget ad, alternatív kurzusokat ajánlanak a hallgatóknak.

A MOME átalakított tematikával, de mindegyik gyakorlati óráját megtartja. A szakmai gyakorlati kurzusokon az oktatók tutoriálokkal, videólinkekkel és videóra vett anyagokkal készülnek. A Semmelweis Egyetemen, bár próbálnak a képzésbe beépíteni a gyakorlati óraszámigényt csökkentő elemeket is (például műtéti közvetítéseket, bemutatókat), de a fő szabály az, hogy gyakorlatot távoktatással teljes mértékben nem lehet helyettesíteni. Ez különösen megnehezíti majd a vizsgaidőszakot, hiszen míg szóbeli vizsgák teljesíthetők online, a gyakorlati vizsgáktól nem lehet eltekinteni. Emiatt számolni kell a szemeszter várható meghosszabbodásával is.

Ahogyan azt korábban megírtuk, a Debreceni Egyetem akár augusztus 31-ig is meghosszabbíthatja a tavaszi szemeszter időtartamát, ha erre szükség van a járványhelyzet miatt. De a hvg.hu cikkéből kiderül, a Pécsi Tudományegyetem, sőt a Szegedi Tudományegyetem is elképzelhetőnek tartja, elnyúlik a tavaszi félév. Ebben az esetben akár megvalósíthatóak lennének a vizsgák is hagyományos formában.

Vagy minden online

Az egyetemek többsége egyelőre arra készül, hogy online kell lebonyolítani az államvizsgákat is, ezekhez különböző módszertani útmutatók készülnek a napokban. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem például kiemeli, videohívásos vizsga esetén – a visszaélések elkerülése érdekében – arra kell számítani, hogy a tételhúzás és a kidolgozás elmarad, a vizsgabizottság a jelöltet azonnal kérdezni fogja. A hvg.hu hozzáteszi: "2020 lesz ez első olyan tanév, amikor a hallgatók többsége nem az oktatók, hanem egy képernyő előtt ad számot tudásáról. Akárhogy is nézzük, történelmet írnak".

Jön a Corvinus-modell: újabb hat egyetem átszervezéséről döntött a kormány

A kormány újabb hat egyetem működési és finanszírozási modellváltásáról döntött - nyilatkozta Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára az MTI-nek szerdán.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.