Angliában már felmerült: lehetséges, hogy korlátozni kell majd az egyetemi hallgatók számát

A hallgatói toborzást, vagyis az egyetemi felvételizők számát is befolyásolhatja a jelenleg kialakult helyzet Angliában.

  • Eduline

A brit egyetemeken - bár még döntés nem született róla - egyre indokoltabbá vált a hallgatók számának ellenőrzése. Minderre annak érdekében van szükség, hogy az intézmények továbbra is működhessenek, valamint, hogy a frissen felvételizők helye is biztosított legyen. Ez azonban a jövőben komolyabb korlátozásokkal is járhat - írta meg a BBC.

Egy tanulmány szerint kifejezetten radikális lépésekre van szükség az egyetemi felvételikkel kapcsolatban. A jövőben nagyobb pénzügyi biztonságot jelentene például, ha a hallgatók aránya a mostanihoz képest nem változna jelentősen.

Ez azt jelenti, hogy bizonyos intézményekben korlátozni kéne az egyetemi helyek bővítését, ugyanis félő, hogy lesznek olyanok, akik több férőhelyet kínálnak majd, mint amennyit valóban finanszírozni, oktatni tudnak, ezzel pedig a diákok fognak pórul járni. Valamint szabályozások nélkül a tanulók választási lehetőségei is korlátozódnának - írják.

Nyilván jelenlegi a helyzet kialakulásához az is hozzájárult, hogy Nagy-Britanniában két hete bejelentették, nem tartják meg az idei érettségiket, szintfelmérőket. A diákok idén a tanáraik értékelésére vannak bízva, a jegyeiket is ilyen formában kapják majd. Ez befolyásolja a felvételi rendszert is. Valamint azzal is számolniuk kell a brit egyetemeknek, hogy valószínűleg csökkenni fog a tengerentúli, külföldi hallgatók száma is, ami szintén befolyásolhatja a felsőoktatási intézmények működési kapacitását.

Térkép az iskolabezárásokról: egyetlen sziget van, ahol biztosan nyitva vannak a sulik

Az alap-, közép- és felsőfokú intézmények széleskörű bezárását indította el a koronavírus, jelenleg több mint 100 országban hoztak ilyen intézkedéseket. Magyarország március 16-tól vezette be a tantermen kívüli digitális oktatás rendszerét. De hol hozták még meg ezt a döntést?

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.