A hallgatói toborzást, vagyis az egyetemi felvételizők számát is befolyásolhatja a jelenleg kialakult helyzet Angliában.
A brit egyetemeken - bár még döntés nem született róla - egyre indokoltabbá vált a hallgatók számának ellenőrzése. Minderre annak érdekében van szükség, hogy az intézmények továbbra is működhessenek, valamint, hogy a frissen felvételizők helye is biztosított legyen. Ez azonban a jövőben komolyabb korlátozásokkal is járhat - írta meg a BBC.
Egy tanulmány szerint kifejezetten radikális lépésekre van szükség az egyetemi felvételikkel kapcsolatban. A jövőben nagyobb pénzügyi biztonságot jelentene például, ha a hallgatók aránya a mostanihoz képest nem változna jelentősen.
Ez azt jelenti, hogy bizonyos intézményekben korlátozni kéne az egyetemi helyek bővítését, ugyanis félő, hogy lesznek olyanok, akik több férőhelyet kínálnak majd, mint amennyit valóban finanszírozni, oktatni tudnak, ezzel pedig a diákok fognak pórul járni. Valamint szabályozások nélkül a tanulók választási lehetőségei is korlátozódnának - írják.
Nyilván jelenlegi a helyzet kialakulásához az is hozzájárult, hogy Nagy-Britanniában két hete bejelentették, nem tartják meg az idei érettségiket, szintfelmérőket. A diákok idén a tanáraik értékelésére vannak bízva, a jegyeiket is ilyen formában kapják majd. Ez befolyásolja a felvételi rendszert is. Valamint azzal is számolniuk kell a brit egyetemeknek, hogy valószínűleg csökkenni fog a tengerentúli, külföldi hallgatók száma is, ami szintén befolyásolhatja a felsőoktatási intézmények működési kapacitását.
Térkép az iskolabezárásokról: egyetlen sziget van, ahol biztosan nyitva vannak a sulik
Az alap-, közép- és felsőfokú intézmények széleskörű bezárását indította el a koronavírus, jelenleg több mint 100 országban hoztak ilyen intézkedéseket. Magyarország március 16-tól vezette be a tantermen kívüli digitális oktatás rendszerét. De hol hozták még meg ezt a döntést?
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
