Angliában már felmerült: lehetséges, hogy korlátozni kell majd az egyetemi hallgatók számát

A hallgatói toborzást, vagyis az egyetemi felvételizők számát is befolyásolhatja a jelenleg kialakult helyzet Angliában.

  • Eduline

A brit egyetemeken - bár még döntés nem született róla - egyre indokoltabbá vált a hallgatók számának ellenőrzése. Minderre annak érdekében van szükség, hogy az intézmények továbbra is működhessenek, valamint, hogy a frissen felvételizők helye is biztosított legyen. Ez azonban a jövőben komolyabb korlátozásokkal is járhat - írta meg a BBC.

Egy tanulmány szerint kifejezetten radikális lépésekre van szükség az egyetemi felvételikkel kapcsolatban. A jövőben nagyobb pénzügyi biztonságot jelentene például, ha a hallgatók aránya a mostanihoz képest nem változna jelentősen.

Ez azt jelenti, hogy bizonyos intézményekben korlátozni kéne az egyetemi helyek bővítését, ugyanis félő, hogy lesznek olyanok, akik több férőhelyet kínálnak majd, mint amennyit valóban finanszírozni, oktatni tudnak, ezzel pedig a diákok fognak pórul járni. Valamint szabályozások nélkül a tanulók választási lehetőségei is korlátozódnának - írják.

Nyilván jelenlegi a helyzet kialakulásához az is hozzájárult, hogy Nagy-Britanniában két hete bejelentették, nem tartják meg az idei érettségiket, szintfelmérőket. A diákok idén a tanáraik értékelésére vannak bízva, a jegyeiket is ilyen formában kapják majd. Ez befolyásolja a felvételi rendszert is. Valamint azzal is számolniuk kell a brit egyetemeknek, hogy valószínűleg csökkenni fog a tengerentúli, külföldi hallgatók száma is, ami szintén befolyásolhatja a felsőoktatási intézmények működési kapacitását.

Térkép az iskolabezárásokról: egyetlen sziget van, ahol biztosan nyitva vannak a sulik

Az alap-, közép- és felsőfokú intézmények széleskörű bezárását indította el a koronavírus, jelenleg több mint 100 országban hoztak ilyen intézkedéseket. Magyarország március 16-tól vezette be a tantermen kívüli digitális oktatás rendszerét. De hol hozták még meg ezt a döntést?

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.