Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara is reagált kialakult helyzetre: múlt pénteken tartották az első online védést, kedd délutánra már csaknem ötven joghallgató adhatott számot tudásáról ilyen formában.
Március 13-án tartották az első online szakdolgozatvédéseket az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán (ÁJK), amire korábban még nem volt példa a kar történetében - írja közleményében az egyetem. A Polgári Jogi és Büntetőjogi Tanszékeken megtartott virtuális védések alkalmával előre egyeztették a hallgatókkal, hogy milyen platform áll rendelkezésükre a videóbeszélgetés lebonyolítására.
Ez kezdetben okozott némi fennakadást a videóhívások képminősége tekintetében, de mostanra minden hallgató számára elérhetővé tettek olyan alkalmazásokat, amelyeken keresztül gördülékenyen folytathatók le a számonkérések. Az oktatók is folyamatosan megosztják egymással a tapasztalataikat - teszi hozzá az intézmény.
„Csak kedden több mint húsz hallgató szakdolgozatvédése zajlott le a tanszéken. Tapasztalataink szerint ezeken nem volt fennakadás, a védések menete gördülékeny volt. A hallgatók számára nem jelentett gondot a csatlakozás és a kommunikációban sem akadt probléma” – mondta Menyhárd Attila, az ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszék vezetője.
A nemrég bejelentett, egyetemeket érintő korlátozásokat követően 79 szakdolgozatvédés maradt hátra az ELTE ÁJK-n a tavaszi időszakban. Ebből csaknem ötven hallgató már túl is van a beszámolón.
Nap képe: üres teremben, neten keresztül vizsgáznak a diákok a Milánói Műszaki Egyetemen
Ilyen az egyetemi vizsga a koronavírus ideje alatt Olaszországban, illetve ilyen, amikor egyetlen diák sem ül az előadóban, a tanár mégis órát tart.
| Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
