Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara is reagált kialakult helyzetre: múlt pénteken tartották az első online védést, kedd délutánra már csaknem ötven joghallgató adhatott számot tudásáról ilyen formában.
Március 13-án tartották az első online szakdolgozatvédéseket az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán (ÁJK), amire korábban még nem volt példa a kar történetében - írja közleményében az egyetem. A Polgári Jogi és Büntetőjogi Tanszékeken megtartott virtuális védések alkalmával előre egyeztették a hallgatókkal, hogy milyen platform áll rendelkezésükre a videóbeszélgetés lebonyolítására.
Ez kezdetben okozott némi fennakadást a videóhívások képminősége tekintetében, de mostanra minden hallgató számára elérhetővé tettek olyan alkalmazásokat, amelyeken keresztül gördülékenyen folytathatók le a számonkérések. Az oktatók is folyamatosan megosztják egymással a tapasztalataikat - teszi hozzá az intézmény.
„Csak kedden több mint húsz hallgató szakdolgozatvédése zajlott le a tanszéken. Tapasztalataink szerint ezeken nem volt fennakadás, a védések menete gördülékeny volt. A hallgatók számára nem jelentett gondot a csatlakozás és a kommunikációban sem akadt probléma” – mondta Menyhárd Attila, az ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszék vezetője.
A nemrég bejelentett, egyetemeket érintő korlátozásokat követően 79 szakdolgozatvédés maradt hátra az ELTE ÁJK-n a tavaszi időszakban. Ebből csaknem ötven hallgató már túl is van a beszámolón.
Nap képe: üres teremben, neten keresztül vizsgáznak a diákok a Milánói Műszaki Egyetemen
Ilyen az egyetemi vizsga a koronavírus ideje alatt Olaszországban, illetve ilyen, amikor egyetlen diák sem ül az előadóban, a tanár mégis órát tart.
| Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
