Online szakzárás az ELTE jogi karán: egy ideig így tartják a szakdolgozatvédéseket

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara is reagált kialakult helyzetre: múlt pénteken tartották az első online védést, kedd délutánra már csaknem ötven joghallgató adhatott számot tudásáról ilyen formában.

  • Eduline

Március 13-án tartották az első online szakdolgozatvédéseket az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán (ÁJK), amire korábban még nem volt példa a kar történetében - írja közleményében az egyetem. A Polgári Jogi és Büntetőjogi Tanszékeken megtartott virtuális védések alkalmával előre egyeztették a hallgatókkal, hogy milyen platform áll rendelkezésükre a videóbeszélgetés lebonyolítására.

Ez kezdetben okozott némi fennakadást a videóhívások képminősége tekintetében, de mostanra minden hallgató számára elérhetővé tettek olyan alkalmazásokat, amelyeken keresztül gördülékenyen folytathatók le a számonkérések. Az oktatók is folyamatosan megosztják egymással a tapasztalataikat - teszi hozzá az intézmény.

„Csak kedden több mint húsz hallgató szakdolgozatvédése zajlott le a tanszéken. Tapasztalataink szerint ezeken nem volt fennakadás, a védések menete gördülékeny volt. A hallgatók számára nem jelentett gondot a csatlakozás és a kommunikációban sem akadt probléma” – mondta Menyhárd Attila, az ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszék vezetője.

A nemrég bejelentett, egyetemeket érintő korlátozásokat követően 79 szakdolgozatvédés maradt hátra az ELTE ÁJK-n a tavaszi időszakban. Ebből csaknem ötven hallgató már túl is van a beszámolón.

Nap képe: üres teremben, neten keresztül vizsgáznak a diákok a Milánói Műszaki Egyetemen

Ilyen az egyetemi vizsga a koronavírus ideje alatt Olaszországban, illetve ilyen, amikor egyetlen diák sem ül az előadóban, a tanár mégis órát tart.

Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.