A világ vezető mérnökképző egyeteme, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) nyit kutatási központot Magyarországon.
Madrid és Erlangen mellett Debrecen is szerepel a Massachusettsi Műszaki Egyetem (angolul Massachusetts Institute of Technology, azaz MIT) európai terjeszkedési tervében, amelynek keretében képzési központot hoznak létre a Debreceni Egyetemen – írja az Index.
A program megvalósításához a Massachusetts Institute of Technology az Európai Unió, valamint az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) pénzügyi támogatását, finanszírozását is elnyerte. Az MIT-n hét éve működik az a PhD hallgatókat célzó MIT Catalyst képzési program, amely piacképes egészségügyi kutatási projekteket igyekszik tető alá hozni. A program iparági és kórházi/egyetemi mentorok bevonásával újszerű módon közelíti meg a fejlesztéseket, amelyeket a klinikai ellátás igényei vezérelnek.
Az Index azt írja, az európai központok kiválasztásakor az MIT a korábbi személyes kapcsolatokat is figyelembe vette. Erlangenben például egy korábban az MIT-n kutató egyetemi oktató lesz a projektgazda, a debreceni képzési központ pedig a GE Healthcare támogatásával jön létre. "A vállalati kapcsolatot erősítette, hogy Ascsillán Endre, a GE Magyarország alelnöke az egyetem oktatója, az intézményben működő Mérnöki és Üzletfejlesztési Innovációs Intézet (MÜZLI) vezetője" – írta a lap.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlése szerint Palkovics László is többször tárgyalt az MIT–vel: 2019 szeptemberében fogadta az MIT Catalyst Program delegációját, majd tavaly novemberben tárgyalt William „Mo” Cowannel, a GE globális kormányzati ügyekért felelős elnökével.
Friss egyetemi rangsor: tíz magyar egyetem is a világ legjobbjai közé került
Nyilvánosságra hozta a Quacquarelli Symonds (QS) 2020-as szakterületi rangsorának eredményeit. Tíz magyar egyetem is felkerült a listára: az ELTE, a BME és a CEU több tudományterületen is remekelt.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
