Minden eddiginél jobb eredményt értek el az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) joghallgatói a Párizsban megrendezett Nemzetközi Kereskedelmi Mediációs Versenyen. A tavalyi hatodik helyezés után, idén harmadik helyen végzett a csapat.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) hallgatói kilencedik éve vesznek részt a Nemzetközi Kereskedelmi Mediációs Versenyen. Az egyetem már az elmúlt években is szép eredményeket ért el: 2017-ben 12., tavaly pedig 6. helyen végeztek. Idén minden eddigi eredményüket felülmúlták, és a dobogó harmadik fokára sikerült feltornázni magukat.
A versenyt a párizsi székhelyű Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (International Chamber of Commerce, ICC) idén 15. alkalommal rendezte meg az ICC Mediációs Hét keretein belül. Az esemény célja, hogy a nemzetközi hallgatóság alaposan megismerje a mediációban rejlő lehetőségeket, illetve nemzetközi tapasztalatokat gyűjtsön az alternatív vitarendezés témakörében.
Az egyhetes versenyen a korábbi évekhez hasonlóan több mint 500-an vettek részt. 66 egyetem csapata, több mint 150 mediációs ülés szimulációja során mérte össze a tudását. Az eseményen mediátorok és mediációs szakértők is voltak, így az ülésszimulációk mellett a versenyzők a világ legkiválóbb szakembereivel tudtak beszélgetni, eszmét cserélni. A versenyt az új-zélandi Aucklandi Egyetem csapata nyerte.
Top 10 egyetem: ezek a legnépszerűbb egyetemek a felvett hallgatók száma alapján
Többször írtunk már felsőoktatással kapcsolatos statisztikákról. Most hoztunk nektek egy videót, ami a top 10 felsőoktatási intézménybe felvett hallgatók számát mutatja 2001-től 2019-ig.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
