A felsőoktatásban történő fenntartói, működési modellváltás kapcsán a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) közleményt adott ki. Szerintük a Budapesti Corvinus Egyetem után további intézmények kerülhetnek terítékre - ez pedig előbb-utóbb a felsőoktatási törvény módosítását teszi szükségessé.
A nemzeti felsőoktatási törvény újabb módosítása válik szükségessé a tavaszi parlamenti ülésszakon az FDSZ szerint. Ugyanis közleményükben azt írják, a jelenlegi törvényi feltételek nem nyújtanak megfelelő garanciát a közalkalmazotti jogállásból, illetve az oktatói státuszból fakadó többletjog és az egyetemi autonómia tartós megőrzésére.
Szükséges tisztázni és törvényileg rögzíteni, hogy az új modellben a fenntartó nem vonhatja el az intézmények szenátusainak korábban biztosított törvényes jogait - fogalmaznak.
A 2019 tavaszán lezajlott törvénykezés ismeretében és a Corvinus átalakulásának tapasztalatai nyomán az FDSZ elnöksége kéri a kormányzatot, hogy az érintett intézményekkel és érdekvédelmi szervezetekkel egyeztetve olyan jogszabály-módosításokat kezdeményezzen, amelyekkel javítja a modellváltás törvényi feltételeit a szerzett munkavállalói jogok és az egyetemi autonómia megőrzésének érdekében.
A jelenlegi információk szerint a Semmelweis Egyetem lenne a következő, ahol megnéznék azt, hogy milyen lenne a Corvinushoz hasonló átalakítás. A miniszter egy interjúban elmondta, egy teljesítményalapú finanszírozási rendszeren gondolkoznak, ami úgy nézne ki, hogy az állam megállapodik az egyetemekkel a finanszírozási feltételekben, mondjuk ötévente értékelik az elvégzett oktatási teljesítményüket különböző minőségi mutatókkal. Erről bővebben itt olvashattok.
Jön a továbbfejlesztett Corvinus-modell? A Semmelweis Egyetem lenne a következő
A négy orvosi egyetem közül a Semmelweis Egyetem lenne a következő, ahol megnézik azt, hogy milyen lenne a Corvinushoz hasonló átalakítás - mondta el Palkovics László egy interjúban.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
