A felsőoktatásban történő fenntartói, működési modellváltás kapcsán a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) közleményt adott ki. Szerintük a Budapesti Corvinus Egyetem után további intézmények kerülhetnek terítékre - ez pedig előbb-utóbb a felsőoktatási törvény módosítását teszi szükségessé.
A nemzeti felsőoktatási törvény újabb módosítása válik szükségessé a tavaszi parlamenti ülésszakon az FDSZ szerint. Ugyanis közleményükben azt írják, a jelenlegi törvényi feltételek nem nyújtanak megfelelő garanciát a közalkalmazotti jogállásból, illetve az oktatói státuszból fakadó többletjog és az egyetemi autonómia tartós megőrzésére.
Szükséges tisztázni és törvényileg rögzíteni, hogy az új modellben a fenntartó nem vonhatja el az intézmények szenátusainak korábban biztosított törvényes jogait - fogalmaznak.
A 2019 tavaszán lezajlott törvénykezés ismeretében és a Corvinus átalakulásának tapasztalatai nyomán az FDSZ elnöksége kéri a kormányzatot, hogy az érintett intézményekkel és érdekvédelmi szervezetekkel egyeztetve olyan jogszabály-módosításokat kezdeményezzen, amelyekkel javítja a modellváltás törvényi feltételeit a szerzett munkavállalói jogok és az egyetemi autonómia megőrzésének érdekében.
A jelenlegi információk szerint a Semmelweis Egyetem lenne a következő, ahol megnéznék azt, hogy milyen lenne a Corvinushoz hasonló átalakítás. A miniszter egy interjúban elmondta, egy teljesítményalapú finanszírozási rendszeren gondolkoznak, ami úgy nézne ki, hogy az állam megállapodik az egyetemekkel a finanszírozási feltételekben, mondjuk ötévente értékelik az elvégzett oktatási teljesítményüket különböző minőségi mutatókkal. Erről bővebben itt olvashattok.
Jön a továbbfejlesztett Corvinus-modell? A Semmelweis Egyetem lenne a következő
A négy orvosi egyetem közül a Semmelweis Egyetem lenne a következő, ahol megnézik azt, hogy milyen lenne a Corvinushoz hasonló átalakítás - mondta el Palkovics László egy interjúban.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
