Koronavírus: a minisztérium szerint a magyar felsőoktatás felkészült

A felsőoktatás és a klinikai központok felkészültek a koronavírus-fertőzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtására - jelentette ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára a vasárnapi sajtótájékoztatón.

  • Eduline/MTI

Schanda Tamás elmondta, hogy az egyetemek - többek között - a magyar mellett angol, német és kínai nyelvű információs anyagok útján tájékoztatják a hallgatókat és munkatársaikat a fertőzés jellemző tüneteiről, illetve kérdőívek segítségével szűrik ki azokat a hallgatókat, akik esetében magasabb a fertőzés kockázata. Ez azért fontos, mert 2772 kínai hallgató tanul a magyar felsőoktatási intézményekben.

Az államtitkár úgy fogalmazott, hogy a félelmek ugyan nem alaptalanok, ám pánikra nincs ok. Magyarországon ugyanis még egyetlen megbetegedést sem regisztráltak, és a kormány, amelynek a magyar emberek biztonsága a legfontosabb, felkészült a védekezésre. Ennek keretében a felsőoktatásért felelős innovációs tárca folyamatosan egyeztet az egyetemekkel, különösen a klinikákat is működtető orvosképző intézményekkel.

Azok a hallgatók, akik a kérdőívek alapján kockázatot jelentenek, a lappangási idő tartamára, vagyis 14 napra felmentést kapnak az óralátogatás alól, ám erre ez idáig nem volt szükség.

Bódis József felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkár a sajtótájékoztatón az egyetemi hálózat hatékonyságának jellemzésére említette, hogy a Vuhanból hazaérkező házaspár egyik tagja megfázásos tüneteket mutatott, ám a Közép-Európában egyedülálló pécsi egyetemi víruslaborban 3 órán belül megállapították, hogy a betegnek nincs koronavírus-fertőzése.

Arról is beszámolt: a tisztifőorvossal folytatott megbeszélése során felmerült, hogy amennyiben szükséges, a határállomásokon egyetemi hallgatók is segíthetnek a fertőzöttek kiszűrésében, kézi hőméréssel. Bódis József végül hangsúlyozta, hogy a rövid távú teendők mellett hosszú távú feladat egy vakcina kifejlesztése, amihez minden erőforrás rendelkezésre áll a magyar felsőoktatásban.

Fertőtlenítették a magyar-kínai két tannyelvű iskolát Budapesten

A budapesti Magyar-Kínai Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában megtették a szükséges intézkedéseket, otthon kell maradniuk azoknak a tanulóknak, akikhez Kínából januárban vendégek érkeztek, de a tanítás a szokás rendjében működött és működik is tovább.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.